Mennybemenetel ünnepe a Baptista Székházban - 2024. május 9.

JÉZUS MENNYBEMENETELÉNEK EMLÉKNAPJÁN ÁHÍTATOT TARTOTTUNK AZ MBE SZÉKHÁZBAN ÉS A BTA ISTENTISZTELETÉN

A Magyarországi Baptista Egyház Szociális Módszertani Központjának 2024. május 9-én, áldozócsütörtök délelőtt megtartott "Önkéntes Konferenciáján" és később a Baptista Teológiai Akadémia mai napon megtartott istentiszteletén is megemlékeztünk Jézus Krisztus "Mennybemenetelének" üdvtörténei jelentőségű eseményéről.

Az alábbiakban ismertetni szeretném az ott elhangzott Bibliai üzenet jelentősebb részleteit:

"A keresztyén világ a mai napon emlékezett Jézus mennybemenetelére. Ennek az ünnepnek a fénye napjainkra egy kissé megkopott. Az űrhajózás korában egyre kevesebben vesznek tudomást róla, pedig a keresztyénség első századaiban a legnagyobb ünnepek között tartották számon.

Amíg karácsonykor arra emlékezünk, hogy Isten Fia emberré lett és belépett ebbe a világba, nagypénteken arra, hogy bűneink miatt a keresztfán szenvedett, húsvétkor a sírból diadallal előlépett, addig a mennybemenetel napja azt juttatja eszünkbe, hogy Jézus mint egyedüli közbenjárónk a mennyei dicsőségbe emelkedett, ahol az Atya Isten jobbján uralkodik mennyen és földön, az idők végén onnan fog eljönni ítélni élőket és holtakat.

A tanítványok is meglepődtek akkor, amikor Jézus - beváltva szavát -, szemük láttára az Olajfák hegyéről a mennybe emelkedett. A tanítványok égre-emelt tekintettel követték mindaddig, amíg egy felhő el nem takarta szemük elöl. Ekkor hallották meg Isten követeinek szavát: "Galileai férfiak, miért álltok itt az ég felé nézve ? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe." (Ap. 1:9)

Tudjuk az evangéliumból, hogy feltámadása után még negyven napig volt együtt tanítványaival. Sokmindenre tanította őket. Legfőképpen a küldetésüket kapták tőle akkor, hogy menjenek és hirdessék a kereszthaláláról és feltámadásáról szóló örömhírt az egész világon. Ebben a küldetésben a pünkösd óta kiáradó Szentlélek teszi képessé Jézus tanítványait a misszióparancs betöltésére.

Mit jelent az, hogy Jézus felment a mennybe és ott ül az Atya jobbján? A felhő, mint sok helyen a Bibliában a titkok leplét jelenti. A Szentírás beszél látható és láthatatlan világról, amely egymástól szét nem választható, időben és térben egyszerre jelenlévő valóság. Az a szó, hogy "felment", annyit jelent, hogy visszalépett abba a láthatatlan világba, ahonnan jött. Ez a jelenvaló materiális világ az értelem által is kutatható, az viszont, ahová Jézus ment, csak hit által ismerhető meg.

Hová ment tehát Jézus? Nem kiment ebből a világból és nem felment valahová a csillagok fölé, hanem átlépett abba a mi jelen világunkkal együtt egzisztáló, mindenütt és mindörökké jelenlévő dimenzióba, az Atya Országába, ahol a mi helyünket is előkészíti. De addig sem hagy magunkra, hisz megígérte: "Én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig." (Mt. 28:20)

Nem távozott el tehát a messzi homályba, csak most még a titkok felhője takarja el szemünk elöl. A mennybemenetel óta nem kötik Őt a fizikai test korlátjai. Igy tud mindenütt jelen lenni, mindenki számára elérhető távolságban lenni. Aki Jézussal él közösségben, az tudja, hogy a Szentlélek által milyen közel van hozzánk, hisz bennünk él.

Miért ment Jézus a mennybe? Azért, hogy örökre összekapcsolja a földet a mennyel, az embert az Istennel, bennünket az Atyával, az időt az örökkévalósággal, az egyházat önmagával. Ahogy ott álltak a tanítványok az Olajfák hegyén, a láthatatlan, de valóságos isteni világba távozó Jézus után tekintve, amit még utoljára láthattak, az a két átszegzett keze volt, amelyeket éppen áldásra emelve terjesztett ki föléjük. Ezeket a kezeket, mint az emberi szenvedés és bűn dokumentumait vitte magával a mennyei világba.

Az a Jézus, Aki Máriától született, Aki hozzánk hasonló testben élt közöttünk, Aki együtt tudott örülni Kánában a menyegzős násznéppel, Aki együtt tudott sírni a gyászolókkal Lázár sírjánál. Aki ott térdelt vért verejtékezve Gecsemáné kertjének porában,

Aki bár ártatlan volt, mégis közönséges bűnöző módján kivégezve kereszten halt meg. Isten azonban kiemelte Jézust a halálból, híveinek és ellenségeinek nagy meglepetésére, és a mennyei dicsőségbe helyezte. A világtörténelem fordulóponthoz érkezett. Az elmúlás és halál felé tartó emberiség Jézus Igéjéből és életpéldájából élő reménységet meríthet.

Jézus azt mondja: "Ne nyugtalankodjék szívetek, higgyetek Istenben, higgyetek énbennem..." Merjünk hinni benne! Kicsinyes kétkedésünkkel ne vonjuk le Őt a magunk korlátolt lehetőségeinek és elképzeléseinek szegényes színvonalára, hanem emeljük föl tekintetünket a láthatatlan világba, ami végtelen hatalmának és dicsőségének a színtere.

Nekünk sokkal nagyszerűbb Krisztusunk van, mint amilyennek egyáltalán el tudjuk képzelni. Ahogyan magasabb a menny a földnél, úgy az Ő útjai a mi útjainknál és az Ő gondolatai a mi gondolatainknál. Egyszer ez előtt a Jézus előtt minden térd meg fog hajolni, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké, és minden nyelv vallani fogja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.

Mit tegyünk addig, amíg Jézus ismét látható lesz az ég felhőin? Ha rendületlenül hiszünk Jézusban, mint e világ mennyei Urában, aki ismét visszajön értünk, tegyük azt, amire felhatalmazott minket. Induljunk el követségében, adjuk tovább a Róla szóló evangéliumot szóban és követendő életpéldával. Forduljunk sokkal több szeretettel és segítőkészséggel embertársaink felé. Jézus ma híveinek életén és szolgálatán keresztül van jelen a világban.

Üzenetem minden kedves olvasójának kívánom, hogy tartozzon azok közé, akik Jézus szavát komolyan veszik és a mennyei haza felé vezető úton készek másokat vigasztalni, bátorítani, sebet bekötözni és megbocsátani, irgalmasságot gyakorolni és krisztusi indulattal szeretni, még az ellenséget is. Mindaddig, amíg újra meglátjuk Őt.

Imádkozzunk: Mennyei Atyánk! Köszönjük, hogy elküldted értünk Jézus Krisztust. Köszönjük, hogy értünk adta életét, hogy halála és föltámadása után a mennyei dicsőségbe emelted Őt.

Köszönjük, hogy Őbenne a láthatjuk a jövő reménységét. Küldd megerősítő Szentlelkedet, hogy addig amíg itt tartod életünket e földi létben, felismerhessük feladatainkat és betölthessük küldetésünket. Szent Fiad érdeméért hallgass meg! Ámen."

Immánuel! Velünk az Isten!

Dr. Mészáros Kálmán, BTA rektora