Kossuth Rádió - Államalapítás ünnepe - Augusztus 20.

 Államalapítás ünnepe - Augusztus 20.

Kossuth Rádió: „Az Úr közel”

a Magyarországi Baptista Egyház műsora.

A mikrofonnál Mészáros Kálmán baptista egyháztörténész és Bodó Mária műsorszerkesztő

Bodó Mária: - Köszöntöm Önöket! Ez itt az Úr közel, a baptista egyház félórája. Bodó Máriát hallják. Mi a keresztény ember felelőssége a társadalomban, és miként tudja szolgálni nemzetét? Mit üzen ma számunkra államalapító királyunk, Szent István öröksége? És hogyan viszonyul a hit, a vallás és a nemzeti identitás kérdéséhez, a fiatal nemzedék. Mai adásunkban, augusztus 20.-ához, a magyar államalapítás ünnepéhez közeledve, ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat. Tartsanak velünk!

Mit üzen ma számunkra államalapító királyunk öröksége. Mit tudhatunk Szent István hitéről? És milyen kapcsolat van a baptista egyház és a Szent Korona között. A következő percekben ezekről a kérdésekről beszélgetünk a stúdióban vendégünk Mészáros Kálmán egyháztörténész, lelkipásztor, a Baptista Teológia Akadémia rektora. Köszöntöm.

Mészáros Kálmán: - Én is szeretettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

Bodó Mária: - Beszélgetésünk elején egy részletet olvasnék fel Szent István intelmeiből, amelyet fiához, Imre herceghez írt. Így szól „Az imádság megtartása a királyi üdvösség legnagyobb járuléka. Te pedig, fiam, valahányszor Isten templomához járulsz, hogy Istent imádd, Salamonnal, a királyfiával, magad is király lévén mindig mondjad. Küldd le Uram a bölcsességet szent egedből, dicsőséged trónjáról, hogy munkámban velem legyen és segítsen, és így fölismerjem, mi kedves a szemedben minden időben.” Miről tanúskodnak ezek a sorok? Az államalapító király imádkozni tanítja fiát?

Mészáros Kálmán: - Nagyon szép idézetet választott, amivel teljes mértékben egyetérthettünk mi ezer évvel később is, és ebből nyilvánvalóvá válik, hogy István több volt annál, minthogy államalapítóként emlékezzünk rá. Egy nagyon komoly hívő ember volt, aki a hitével együtt azt is felvállalta, hogy a magyar nemzetet Krisztushoz vezeti, azaz keresztyénné próbálja tenni, annak tanítását maga is megéli és továbbadja, mint ahogy rendelkezésében is fiának, aztán a későbbi utódainak is utat szabott azzal, hogy egy igazi uralkodó az nemcsak körülnéz a világban, hanem felfelé is néz, és legfőképpen onnan várja a hatalomnak meg a szolgálatának az irányítását, és lesz így képessé arra, hogy egy nemzetet is vezessen.

Bodó Mária: - Szent István király személyes hitéről, a korabeli forrásokból mit tudhatunk?

Mészáros Kálmán: - Nagyon jó a kérdés, hisz ő nem volt mindig szent. Körülbelül 20 éves koráig Vajk névre hallgatott, ez egy pogány eredetű név, úgy is élt, aztán 20 éves kora környékén megismerte a Bibliát, és személyes hitre jutott, és vállalta még azt is, hogy nyilvánosság előtt, ő szakított korábbi pogány életével, és hitvalló keresztségben részesült. 

Erről jegyzőkönyvek vannak, ez valóban így történt. Prágai Adalbert volt ebben a segítségére, aki ideutazott Magyarországra, fölkészítette a keresztség szertartására, meg is történt a hitvalló keresztsége, és ezt követően ő ragaszkodott a hitéhez, olyan mértékben, hogy nem csak magánéletében, de családi életében és gyermeke felé is, az imádság tanításában is ezt látjuk, hogy továbbadta ezt a meggyőződését, de azt is tudjuk, hogy a későbbi utódai azok voltak sikeresek, akik ezt az istváni, Szent Istváni örökséget követték, vagy ezt elutasították, azok a döntésük következményét látták az életüknek és a nemzet sorsának balra fordulásában is.

Bodó Mária: - Ugye Szent Istvánra általában államalapítóként hivatkozunk, vagy azt a jelzőt tesszük mellé, de nagyon fontos, hogy ő egyházalapító is volt, és az egyházszervező munkája ugyanolyan kiemelt jelentőségű?

Mészáros Kálmán: - Igen, az előidézett intelmekben több cikke is foglalkozik azzal, hogy milyen koncepció és milyen átfogó felkészülés volt arra, hogy a pogány, addigi pogány szokások szerint élő magyar nemzetet megismertesse az evangéliummal. Először is misszionáriusokat hívott az országba, aztán templomokat építtetett, tehát az infrastruktúráját legalábbis megteremtette. Különös azonban az, hogy például akár a koronájára tekintve, akár a jobb kezében tartott kettős keresztnek ezer éven át komoly üzenete van. 

Egyrészt a koronán rajta van, vagy rajta volt eredetileg a 12 apostolnak a képe, középen Jézus Krisztus személye, egy kereszttel, ami több módosításon esett keresztül az elmúlt évszázadokban, de hogy a fejére került ez a missziós szándék, hogy apostoli feladatot is szeretne betölteni az államalapítón túl, ez különlegessé teszi. 

Istvánt nevezzük államalapítónak is, és egyházalapítónak is, sőt apostoli királynak is, és az apostolsága nem egy ragadványnév, hanem az akkori szokás szerint, ha egy uralkodó nem csak államot alapított, hanem fölvállalta a kereszténység képviseletét, jelképesen egy kettős keresztet kapott a kezébe, ami a történelmi értelmezés szerint egy missziós kereszt, pontosabban jeruzsálemi keresztnek hívják. Ennek az eredetéhez pedig vissza kell mennünk a Szentíráshoz. 

Ugye emlékszünk arra, hogy amikor Jézust kivégezték és keresztfára szegezték, akkor Pilátus rendelkezett afelől, hogy egy táblát szegeljenek Jézus feje fölé, és három nyelven írják ki, hogy a názáreti Jézus a zsidók királya. Három nyelven, három nemzetközi nyelv volt ez, a héber, a görög és a latin nyelv, és ráadásul egy nemzetközi útvonal mellett történt a kivégzés, mindenki olvashatta a világnyelveken, hogy miért történt Jézusnak a kivégzése, mégpedig a királyságáért. (Erről itt olvashatunk bővebben: Az apostoli kettős kereszt eredete )

Ennek később volt óriási jelentősége a bizánci korszakban, amikor ezt az úgynevezett jeruzsálemi keresztet, vagy egy kettős kereszt, missziós keresztnek hívták, és azok az uralkodók kapták meg Bizáncból, akik a saját nemzetüket Krisztushoz vezették. Tehát felírhatták, mondjuk így jelképesen azt is, hogy nemcsak a zsidók királya Jézus, hanem mondjuk a magyarok királya is. Úgyhogy ezért került ezer éven keresztül majdnem minden uralkodó, törvényesen beiktatott uralkodó kezébe nemcsak a fejére a korona, hanem a kezébe a kettős kereszt is.

Az pedig, hogy a modern kori Magyarország államának is a címerében ott van a kettős kereszt, ami a jeruzsálemi kereszt, missziós kereszt, azt jelenti, hogy mi is Krisztus uralmának, Krisztus királyságának vagyunk a letéteményesei. Én legalább is így tekintek magára a címeres kettős keresztre, hogy ez nekünk küldetésünk, hogy úgy, ahogy a múltban, a jelenben, a jövőben is Krisztus királysága alá tartozunk, akkor lesz igazságos az uralkodás, akkor lesz igazságra törekvő a hatalom, hogyha ennek rendeli alá magát, mint ahogy István király ezt megtette.

Bodó Mária: - Elhangzott itt, vagy szóba jött a korona, és nehezen tudok elmenni amellett, hogy éppen idén van a 45. évfordulója annak, hogy a Szent Korona hazaért Magyarországra a hazahozatalának a 45. évfordulója, amiben a baptista egyház, a magyar baptisták aktívan közreműködtek. Fogalmazhatok így?

Mészáros Kálmán: - Igen, Isten különös tervének látom a megoldását ebben. Mindenki tudja azt, hogy elég kalandos története van a koronának, többször volt külföldön, hosszabb ideig is, pedig ez egy nemzeti értékünk, ami az államiságnak az alapját hordozza már ezen esztendőn át. 

A legutóbbi külföldi tartózkodása az az Amerikai Egyesült Államokban történt. A második világháború után, illegális körülmények között, de végül is védelem alá került, az Egyesült Államok kivitte katonáival, hogy majd, ha egyszer eljön az ideje, visszakapja a magyar nép. 

Különleges dolog az, hogy a '70-es évek közepén, amikor a helsinki folyamatok mondjuk elindultak, és szabadabb légkör alakult ki az országban és Kelet-Európában is. A magyarok mindig az élen jártak a változásokban, és mindig valahogy vállalták azt is, hogy szembemennek az általánossal, és új utakat keresnek. Így történt a korona ügyében is, amikor hazánkba készült Billy Graham, a világ egyik  eddig leghíresebb, legtöbb embernek prédikáló evangélistája, és mielőtt ő hazánkba érkezett, több olyan tárgyalásban vett részt, amiben kérése volt a magyar államnak is olyan tekintetben, ha közbe tud járni a korona hazahozatalában, akkor ezt tegye meg.

Bodó Mária: - Baptista lelkipásztorként.

Mészáros Kálmán: - Baptista lelkipásztor egyik leghíresebb, XX. századi evangélista, történetesen Jimmy Carternek a legjobb barátja, és mivel azt megelőzően nemrégen avatták őt az Egyesült Államok elnökévé, jó barátságban maradtak ez időben is. A Magyarországról készülődése során Jimmy Carterrel beszélt telefonon a leírás szerint, megemlítette ezt a kérését is, a magyar meghívók kérését, amiben az elnök annyit mondott, hogy ha minden rendben megy, akkor az asztalán van a kibocsátási nyilatkozat, gondolkodhatunk, hogy visszakerülhet-e Magyarországra a korona. 

1977 szeptemberében járt itt Billy Graham, és szabadon prédikálhatott, amerre csak ment, több nagyvárost keresett meg. Tahiban egy ifjúsági táborban is, közel 30 ezer embernek prédikált, én is ott voltam első éves teológusként, és igazán nagy jelentőségű volt az én szolgálatomban is az ő igehirdetése. Lényeg a lényeg, hogy fél évvel később, 1978. január 6-án, Vízkereszt napján megérkezett a magyar korona, immár 45 éve, és ennek további jelentősége van. 

Mi nem vallunk mindent a Szent Korona tannal kapcsolatosan, de mint magyar hazafiak és elkötelezett Istennek gyermekei, örülünk annak, hogyha egy nemzet jogos örökségét visszakapja és úgy tiszteli, ahogy az előbb is elmondtam, hogy ez egy missziós küldetése 12 apostol, és középen Jézus Krisztussal keresztel a legmagasabb ponton, igenis képviselje azt a szellemiséget, amivel mi is azonosulni tudunk, hogy a magyar nemzet sokkal boldogabb legyen, mint eddig, mert boldog az a nemzet, amelynek Istene, az Úr odaküld áldást mindenkor.

Bodó Mária: - Mészáros Kálmán egyháztörténészt, a Baptista Teológia Akadémia rektorát hallották. Műsorunk véget ért. Adásunkat újra meghallgathatják az interneten, a mediaklikk.hu weboldalon. Köszönöm figyelmüket, Bodó Máriát hallották. A viszont hallásra.

*************

Augusztus 20 - az Államalapítás ünnepe. Ezeréves hazánkról, Szt. István első keresztény királyunk korszakos jelentőségű történelmi szerepéről emlékeztünk meg a Kossuth rádióban - a Magyarországi Baptista Egyház "Az Úr közel" című adásában.

A műsorban Dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész, a Baptista Teológiai Akadémia (BTA) korábbi rektora, jelenleg a BTA utazó nagykövete, tanszékvezető egyetemi tanára beszélgetett Bodó Mária műsorszerkesztővel. Az eredeti felvétel 2023. augusztus 20-án került a Kossuth rádió ünnepi adásába.

Immánuel! Velünk az Isten!

Hírarchívum - Családi kirándulás Erdélyben - 2014. júl. 28 - aug. 4.

Családi kirándulás Erdélyben

2014. július 28 - augusztus 4

LÁTOGATÓBAN AZ ÉSZAK-ERDÉLYI BESZTERCÉN

Szamosújvárról a Kárpátok észak-keleti ívét követve jutottunk Besztercére. Itt Kelemen Sándor lelkipásztor és családja fogadott. Szép új baptista imaházat építtetek néhány éve itt a magyar testvérek. Templomuk közvetlen a Beszterce nevű gyorsfolyású folyó partján áll. 

A gyülekezet múltja nem hosszú időre tekint vissza, de nagy odaszánással képviselik az evangélium ügyét. Utunkra Kiss Lehel lelkipásztor testvérék is elkísértek bennünket. Közösen kértünk áldást a városban és környékén végzendő további hitébresztő és hitmélyítő munkára.

A város rövid története:

Beszterce első fennmaradt írásos említése 1243-ből maradt fenn Byztriciaként. Nevét a Beszterce folyótól kapta mely mellé települt. A név szláv eredetű, jelentése: gyors folyású. Római, hun és gepida leletek bizonyítják e népek is éltek itt rövidebb-hosszabb ideig. A 12. század közepén II. Géza királyunk telepített ide szász bányászokat, akik alapítottak a várost.

1330-ban Károly Róberttől szabad királyi város kiváltságjogot kapott. 1452-ben önálló grófság lett, melyet  Hunyadi János kapott grófi címe mellé. Ő a város melletti Várhegyen kővárat épített. Mátyás király nagybátyjának, Szilágyi Mihálynak adományozta, majd a várat eladta Beszterce városának. Ők elbontották a várat, s köveiből felhúzták a városfalakat és 10 védőbástyát. A város a török időkben és a Rákóczi szabadságharc alatt több ostromot elszenvedett. 1848 decemberében Bem tábornok kiverte a városból a császári német csapatokat, majd 1849 február 21-én itt verte szét Urbán császári ezredes seregét.

PARAJD - ERDÉLY GIGANTIKUS SÓBÁNYÁJA

Parajd város Szováta és Székelyudvarhely között fekszik, Hargita megyében. A turisták két látnivaló és "megélni" való miatt jönnek ide. Az egyik a parajdi sóbánya, mely óriási, gigantikus méreteivel csúcsszezonban naponta több ezer látogatót vonz. A parajdi sóbánya belső tereiben a kikapcsolódni és a gyógyulni vágyók számtalan lehetőség között válogathatnak. 

A bányában játszótereket, pihenőhelyeket, ping-pongozási, tollaslabdázási lehetőséget alakítottak ki. Egy étterem is üzemelt a bányában, ahol nagyon fonom helyi élteleket kínálnak. A sóbányában egy káponlát is kialakítottak, ahol istentiszteleteket és hangversenyeket is tartanak...

SZOVÁTA - EURÓPAI HÍRŰ ERDÉLYI ÜDÜLŐVÁROS

Első lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak. Első fürdője a 19. század közepén épített Gérafürdő a Sós-pataknak a Szovátába ömlésénél volt, innen fokozatosan Felső-Szovátára a mai fürdőközpontba helyeződött át a fürdőélet, ahol 1901-ben nyitották meg a fürdőtelepet. 

A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 8935 lakosából 7943 magyar, 891 román, 39 cigány, 10 német, közülük 4527 római katolikus, 2979 református, 872 ortodox. Középiskolája, kórháza, egészségügyi intézményei vannak...

MAROSVÁSÁRHELY - SZÉKELYORSZÁG FŐVÁROSA

Marosvásárhely a székelység művelődési, ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási és szellemi központja. A városban több baptista gyülekezet is található. A marosvásárhelyi magyar baptisták a '80-as években építették korszerű templomukat. 

Az első kiváltságokat Mátyás király ajándékozta a városnak 1470-ben. Báthory István fejedelemtől Izabella királynéig még számos kiváltságot kapott, míg végül megkapta a szabad mezővárosi rangot. 1601-ben a 15 éves háború nyomán a császári zsoldosok Basta György vezetésével felégették várost. 

A város felégetése után megnőtt az igény egy falakkal körülvett vár építésére, ezért ennek az építésének neki is kezdtek, ekkor kapta meg Marosvásárhely a szabad királyi város rangot. A legmagasabb nyilvántartott népesség 164 445 lakos volt (1992), aminek 51,4%-át magyarok tették ki. A legfrissebb, 2011-es népszámlálási adatok szerint a város lakossága 127 849 főre csökkent, melyből 44,87% (57 362 fő) vallotta magát magyarnak.

TORDA - A LELKIISMERETI- ÉS VALLÁSSZABADSÁG ŐRBÁSTYÁJA

Erdélyi látogatásunk során eljutottunk a Tordai Magyar Baptista Gyülekezetbe is, ahol az ige üzenetét is megosztottuk a helyi közösség tagjaival. Lelkipásztoruk Rajna Ottó és családja nagy szeretettel fogadott gyülekezetével együtt. Köszönjük! Erdélyben az Aranyos patak partján fekszik a Kolozs megyei Torda városa. Már a római időben is lakott település volt. A várost először a gótok, majd a hunok foglalták el. A honfoglaló magyarok Aranyosvár/Szentmiklósvár néven új várost építettek a rómaiak által is őrzőt sóbányák közelében. A Magyar Királyság megalakulásának elején Torda sóbányászata előtérbe kerül. 

Az első oklevél, amelyben említésre kerül az erdélyi só I. Géza király 1075-ből származó oklevele, ahol név szerint említik az erdélyi Turda [Torda] várához tartozó sóvámot, mely az Aranas [Aranyos] folyó mellett van. Az oklevél érdekessége, hogy Torda város és az Aranyos folyó szavak is magyarul szerepelnek a latin nyelvű iratban. Később Torda lesz az összes erdélyi sóbánya adminisztratív, irányító központja, melyet sókamarának, később sóhivatalnak neveztek.

Torda városa politikai jelentősége Erdély önálló fejedelemséggé válása után erősödik meg. A város közepén álló templomban több országgyűlést tartottak. Ezek közül a legnevezetesebb az 1568-as országgyűlés, mert itt hoztak Európában először olyan határozatot, mely szerint a "prédikátoroknak jogukban van szabadon terjeszteni hitnézeteiket." Érdekes adat, hogy 1910-ben a város 13 455 lakosából 9674 magyar, 3389 román és 100 német volt. Magyar lakosságának nagy része a második bécsi döntés után Kolozsvárra költözött. 2002-ben 55 887 lakosából 47 442 román, 5618 magyar, 2703 cigány és 83 német volt.

A TORDAI HASADÉK - AVAGY MIÉRT HASADT KETTÉ A HEGYGERINC?

A Tordai-hasadék tulajdonképpen egy a két oldalán V alakban mintegy 300 méternyire meredeken a magasba emelkedő sziklafalak által határolt mély szurdok, amelynek az alján egy gyorsfolyású patak fut végig. A patak partján, néha függőhidakkal kiegészülve gyalogút vezet keresztül, mintegy másfél kilométeren át. A gyalogösvény időnként félelmetes magasságban a sziklafalba van vésve, ahol csak egyenként, drótkötélhuzalba kapaszkodva lehet csak továbbjutni. Gyermekeinket ilyen szakaszon a nyakunkba, vagy a hátunkra kaptuk, hogy átjussunk a veszélyesebb zónákon. A túra minden fáradtságot megért, pazar látvány, friss levegő, hűsítő forrásvíz kísérte utunkat. Minden arra utazónak szívesen ajánlom, senki ne hagyja ki ezt a páratlan természeti csodaélményt.

De vajon miért is hasadt ketté ez a magas hegygerinc? Az egyik magyar legenda szerint Szt. László királyunk lovagolt egyszer arra hadseregével, hogy a kun betolakodókat űzze ki Erdély területéről. Kemény ütközetre készülve a hatalmas kun túlerőt látva Istenhez fohászkodott mennyei segítséget kérve. Amikor azonban a hatalmas kun sereg a magyarok ellen indult a vágtató lovak patája alatt hirtelen megnyílt a hegygerinc és mind odavesztek. (Mintha Mózes történetét olvasnánk a Bibliából, aki miután a seregek Urához fohászkodott egyszer csak azt látta, hogy a fáraó hadserege mind a tenger hullámaiba vesztek)

Ilyen László királyunkhoz hasonló imádkozó magyar vezetőkre ma is nagy szükség volna, akik Istentől nyert bölcsességgel el tudják érni azt, hogy hazánk földjét ártó szándékkal elfoglalni akaró idegen betolakodók bocskora tovább ne tapodja...

Immánuel! Velünk az Isten!