Kossuth Rádió - Államalapítás ünnepe - Augusztus 20.

 Államalapítás ünnepe - Augusztus 20.

Kossuth Rádió: „Az Úr közel”

a Magyarországi Baptista Egyház műsora.

A mikrofonnál Mészáros Kálmán baptista egyháztörténész és Bodó Mária műsorszerkesztő

Bodó Mária: - Köszöntöm Önöket! Ez itt az Úr közel, a baptista egyház félórája. Bodó Máriát hallják. Mi a keresztény ember felelőssége a társadalomban, és miként tudja szolgálni nemzetét? Mit üzen ma számunkra államalapító királyunk, Szent István öröksége? És hogyan viszonyul a hit, a vallás és a nemzeti identitás kérdéséhez, a fiatal nemzedék. Mai adásunkban, augusztus 20.-ához, a magyar államalapítás ünnepéhez közeledve, ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat. Tartsanak velünk!

Mit üzen ma számunkra államalapító királyunk öröksége. Mit tudhatunk Szent István hitéről? És milyen kapcsolat van a baptista egyház és a Szent Korona között. A következő percekben ezekről a kérdésekről beszélgetünk a stúdióban vendégünk Mészáros Kálmán egyháztörténész, lelkipásztor, a Baptista Teológia Akadémia rektora. Köszöntöm.

Mészáros Kálmán: - Én is szeretettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

Bodó Mária: - Beszélgetésünk elején egy részletet olvasnék fel Szent István intelmeiből, amelyet fiához, Imre herceghez írt. Így szól „Az imádság megtartása a királyi üdvösség legnagyobb járuléka. Te pedig, fiam, valahányszor Isten templomához járulsz, hogy Istent imádd, Salamonnal, a királyfiával, magad is király lévén mindig mondjad. Küldd le Uram a bölcsességet szent egedből, dicsőséged trónjáról, hogy munkámban velem legyen és segítsen, és így fölismerjem, mi kedves a szemedben minden időben.” Miről tanúskodnak ezek a sorok? Az államalapító király imádkozni tanítja fiát?

Mészáros Kálmán: - Nagyon szép idézetet választott, amivel teljes mértékben egyetérthettünk mi ezer évvel később is, és ebből nyilvánvalóvá válik, hogy István több volt annál, minthogy államalapítóként emlékezzünk rá. Egy nagyon komoly hívő ember volt, aki a hitével együtt azt is felvállalta, hogy a magyar nemzetet Krisztushoz vezeti, azaz keresztyénné próbálja tenni, annak tanítását maga is megéli és továbbadja, mint ahogy rendelkezésében is fiának, aztán a későbbi utódainak is utat szabott azzal, hogy egy igazi uralkodó az nemcsak körülnéz a világban, hanem felfelé is néz, és legfőképpen onnan várja a hatalomnak meg a szolgálatának az irányítását, és lesz így képessé arra, hogy egy nemzetet is vezessen.

Bodó Mária: - Szent István király személyes hitéről, a korabeli forrásokból mit tudhatunk?

Mészáros Kálmán: - Nagyon jó a kérdés, hisz ő nem volt mindig szent. Körülbelül 20 éves koráig Vajk névre hallgatott, ez egy pogány eredetű név, úgy is élt, aztán 20 éves kora környékén megismerte a Bibliát, és személyes hitre jutott, és vállalta még azt is, hogy nyilvánosság előtt, ő szakított korábbi pogány életével, és hitvalló keresztségben részesült. 

Erről jegyzőkönyvek vannak, ez valóban így történt. Prágai Adalbert volt ebben a segítségére, aki ideutazott Magyarországra, fölkészítette a keresztség szertartására, meg is történt a hitvalló keresztsége, és ezt követően ő ragaszkodott a hitéhez, olyan mértékben, hogy nem csak magánéletében, de családi életében és gyermeke felé is, az imádság tanításában is ezt látjuk, hogy továbbadta ezt a meggyőződését, de azt is tudjuk, hogy a későbbi utódai azok voltak sikeresek, akik ezt az istváni, Szent Istváni örökséget követték, vagy ezt elutasították, azok a döntésük következményét látták az életüknek és a nemzet sorsának balra fordulásában is.

Bodó Mária: - Ugye Szent Istvánra általában államalapítóként hivatkozunk, vagy azt a jelzőt tesszük mellé, de nagyon fontos, hogy ő egyházalapító is volt, és az egyházszervező munkája ugyanolyan kiemelt jelentőségű?

Mészáros Kálmán: - Igen, az előidézett intelmekben több cikke is foglalkozik azzal, hogy milyen koncepció és milyen átfogó felkészülés volt arra, hogy a pogány, addigi pogány szokások szerint élő magyar nemzetet megismertesse az evangéliummal. Először is misszionáriusokat hívott az országba, aztán templomokat építtetett, tehát az infrastruktúráját legalábbis megteremtette. Különös azonban az, hogy például akár a koronájára tekintve, akár a jobb kezében tartott kettős keresztnek ezer éven át komoly üzenete van. 

Egyrészt a koronán rajta van, vagy rajta volt eredetileg a 12 apostolnak a képe, középen Jézus Krisztus személye, egy kereszttel, ami több módosításon esett keresztül az elmúlt évszázadokban, de hogy a fejére került ez a missziós szándék, hogy apostoli feladatot is szeretne betölteni az államalapítón túl, ez különlegessé teszi. 

Istvánt nevezzük államalapítónak is, és egyházalapítónak is, sőt apostoli királynak is, és az apostolsága nem egy ragadványnév, hanem az akkori szokás szerint, ha egy uralkodó nem csak államot alapított, hanem fölvállalta a kereszténység képviseletét, jelképesen egy kettős keresztet kapott a kezébe, ami a történelmi értelmezés szerint egy missziós kereszt, pontosabban jeruzsálemi keresztnek hívják. Ennek az eredetéhez pedig vissza kell mennünk a Szentíráshoz. 

Ugye emlékszünk arra, hogy amikor Jézust kivégezték és keresztfára szegezték, akkor Pilátus rendelkezett afelől, hogy egy táblát szegeljenek Jézus feje fölé, és három nyelven írják ki, hogy a názáreti Jézus a zsidók királya. Három nyelven, három nemzetközi nyelv volt ez, a héber, a görög és a latin nyelv, és ráadásul egy nemzetközi útvonal mellett történt a kivégzés, mindenki olvashatta a világnyelveken, hogy miért történt Jézusnak a kivégzése, mégpedig a királyságáért. (Erről itt olvashatunk bővebben: Az apostoli kettős kereszt eredete )

Ennek később volt óriási jelentősége a bizánci korszakban, amikor ezt az úgynevezett jeruzsálemi keresztet, vagy egy kettős kereszt, missziós keresztnek hívták, és azok az uralkodók kapták meg Bizáncból, akik a saját nemzetüket Krisztushoz vezették. Tehát felírhatták, mondjuk így jelképesen azt is, hogy nemcsak a zsidók királya Jézus, hanem mondjuk a magyarok királya is. Úgyhogy ezért került ezer éven keresztül majdnem minden uralkodó, törvényesen beiktatott uralkodó kezébe nemcsak a fejére a korona, hanem a kezébe a kettős kereszt is.

Az pedig, hogy a modern kori Magyarország államának is a címerében ott van a kettős kereszt, ami a jeruzsálemi kereszt, missziós kereszt, azt jelenti, hogy mi is Krisztus uralmának, Krisztus királyságának vagyunk a letéteményesei. Én legalább is így tekintek magára a címeres kettős keresztre, hogy ez nekünk küldetésünk, hogy úgy, ahogy a múltban, a jelenben, a jövőben is Krisztus királysága alá tartozunk, akkor lesz igazságos az uralkodás, akkor lesz igazságra törekvő a hatalom, hogyha ennek rendeli alá magát, mint ahogy István király ezt megtette.

Bodó Mária: - Elhangzott itt, vagy szóba jött a korona, és nehezen tudok elmenni amellett, hogy éppen idén van a 45. évfordulója annak, hogy a Szent Korona hazaért Magyarországra a hazahozatalának a 45. évfordulója, amiben a baptista egyház, a magyar baptisták aktívan közreműködtek. Fogalmazhatok így?

Mészáros Kálmán: - Igen, Isten különös tervének látom a megoldását ebben. Mindenki tudja azt, hogy elég kalandos története van a koronának, többször volt külföldön, hosszabb ideig is, pedig ez egy nemzeti értékünk, ami az államiságnak az alapját hordozza már ezen esztendőn át. 

A legutóbbi külföldi tartózkodása az az Amerikai Egyesült Államokban történt. A második világháború után, illegális körülmények között, de végül is védelem alá került, az Egyesült Államok kivitte katonáival, hogy majd, ha egyszer eljön az ideje, visszakapja a magyar nép. 

Különleges dolog az, hogy a '70-es évek közepén, amikor a helsinki folyamatok mondjuk elindultak, és szabadabb légkör alakult ki az országban és Kelet-Európában is. A magyarok mindig az élen jártak a változásokban, és mindig valahogy vállalták azt is, hogy szembemennek az általánossal, és új utakat keresnek. Így történt a korona ügyében is, amikor hazánkba készült Billy Graham, a világ egyik  eddig leghíresebb, legtöbb embernek prédikáló evangélistája, és mielőtt ő hazánkba érkezett, több olyan tárgyalásban vett részt, amiben kérése volt a magyar államnak is olyan tekintetben, ha közbe tud járni a korona hazahozatalában, akkor ezt tegye meg.

Bodó Mária: - Baptista lelkipásztorként.

Mészáros Kálmán: - Baptista lelkipásztor egyik leghíresebb, XX. századi evangélista, történetesen Jimmy Carternek a legjobb barátja, és mivel azt megelőzően nemrégen avatták őt az Egyesült Államok elnökévé, jó barátságban maradtak ez időben is. A Magyarországról készülődése során Jimmy Carterrel beszélt telefonon a leírás szerint, megemlítette ezt a kérését is, a magyar meghívók kérését, amiben az elnök annyit mondott, hogy ha minden rendben megy, akkor az asztalán van a kibocsátási nyilatkozat, gondolkodhatunk, hogy visszakerülhet-e Magyarországra a korona. 

1977 szeptemberében járt itt Billy Graham, és szabadon prédikálhatott, amerre csak ment, több nagyvárost keresett meg. Tahiban egy ifjúsági táborban is, közel 30 ezer embernek prédikált, én is ott voltam első éves teológusként, és igazán nagy jelentőségű volt az én szolgálatomban is az ő igehirdetése. Lényeg a lényeg, hogy fél évvel később, 1978. január 6-án, Vízkereszt napján megérkezett a magyar korona, immár 45 éve, és ennek további jelentősége van. 

Mi nem vallunk mindent a Szent Korona tannal kapcsolatosan, de mint magyar hazafiak és elkötelezett Istennek gyermekei, örülünk annak, hogyha egy nemzet jogos örökségét visszakapja és úgy tiszteli, ahogy az előbb is elmondtam, hogy ez egy missziós küldetése 12 apostol, és középen Jézus Krisztussal keresztel a legmagasabb ponton, igenis képviselje azt a szellemiséget, amivel mi is azonosulni tudunk, hogy a magyar nemzet sokkal boldogabb legyen, mint eddig, mert boldog az a nemzet, amelynek Istene, az Úr odaküld áldást mindenkor.

Bodó Mária: - Mészáros Kálmán egyháztörténészt, a Baptista Teológia Akadémia rektorát hallották. Műsorunk véget ért. Adásunkat újra meghallgathatják az interneten, a mediaklikk.hu weboldalon. Köszönöm figyelmüket, Bodó Máriát hallották. A viszont hallásra.

*************

Augusztus 20 - az Államalapítás ünnepe. Ezeréves hazánkról, Szt. István első keresztény királyunk korszakos jelentőségű történelmi szerepéről emlékeztünk meg a Kossuth rádióban - a Magyarországi Baptista Egyház "Az Úr közel" című adásában.

A műsorban Dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész, a Baptista Teológiai Akadémia (BTA) korábbi rektora, jelenleg a BTA utazó nagykövete, tanszékvezető egyetemi tanára beszélgetett Bodó Mária műsorszerkesztővel. Az eredeti felvétel 2023. augusztus 20-án került a Kossuth rádió ünnepi adásába.

Immánuel! Velünk az Isten!