Nagy érdeklődés mellett emlékeztünk a gályarab prédikátorokra
Szeptember 22-én zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel a Deák téri evangélikus templom, ahol előadásra került a "Látod-e Isten?" című zenés oratorium, ami a protestáns gályarab prédikátorokrok szomorú történetébe enged betekintést.
Dr. Fabiny Tamás nyugalmazott püspök narrációja közben
Gryllus Dániel és népi együttesének zenéje ragadta
magával a hallgatóságot
Háromszázötven évvel ezelőtt, a magyar történelem egyik legsötétebb időszakában, az úgynevezett gyászévtized során protestáns lelkészek és tanítók tömegét idézték be a pozsonyi vésztörvényszék elé. Ott embertelen választás elé állították őket: vagy megtagadják hitüket, és katolizálnak, vagy felhagynak a lelkészi vagy tanítómesteri hivatással. Ha pedig egyikre sem hajlandók, akkor vállalniuk kell a börtönt, a megaláztatást és a nápolyi gályarabságot. Sokan az utóbbit választották.
Több egyházi vezető és régi ismerős is jelen volt az alkalmon
Pozsonyban a vádpontok között felségsértés, hűtlenség, a fegyveres felkelők támogatása, az oszmán hatalommal való kapcsolattartás, valamint katolikus templomok és szertartások megsértése szerepelt. Az eljárás tárgya ezért formálisan nem a vádlottak felekezeti hovatartozása, hanem állítólagos politikai és büntetőjogi magatartása volt.
A vésztörvényszék azonban kizárólag protestáns egyházi személyeket és tanítókat idézett meg, az elítélteknek pedig büntetlenséget vagy enyhítést kínált, ha elhagyták az országot, lemondtak hivatalukról, illetve egyes esetekben katolizáltak. Emiatt a történettudomány az eljárásokban a politikai megtorlás és a protestáns egyházszervezet meggyengítésére irányuló felekezeti kényszer együttesét látja.
Megtelt hallgatósággal még a két karzat is
Az 1674-ben kiszabott halálos ítéleteket nem hajtották végre. Azokat, akik a felkínált nyilatkozatokat nem fogadták el, különböző várbörtönökbe vitték; közülük negyvenkét embert 1675-ben az Adriai-tenger, illetve Nápoly felé indítottak, hogy gályákon végezzenek kényszermunkát.
A Nápolyban életben maradt huszonhat foglyot 1676 februárjában, európai diplomáciai közbenjárás eredményeként adták át egy holland hajóraj képviselőinek; kiszabadulásuk Michiel de Ruyter nevéhez kapcsolódott.
Ruyter Mihály holland tengernagy Nápolyban menekítette ki a gályarabokat a fogságból
A Deák téren bemutatott oratórium Szabó T. Anna József Attila-díjas költő által írt érzékeny verssorai és a Kossuth-díjas Gryllus Dániel magával ragadó zenéje a dramaturgia erejével mutatták meg, hogy a belső szabadságot és a hitet semmilyen lánc nem törheti meg.
A színielőadás nem száraz történelemóra, nem is csak igényes művészi feldolgozás, hanem sodró lendületű, mélyen megrendítő szenvedéstörténet, amelyet kiváló előadók jelenítettek meg. A darab a gályarab prédikátorok kiszabadulásának 350. évfordulója alkalmából nem a sérelmekről, hanem a hűségről és a megbékélésről szólt...
************
KIEGÉSZÍTÉS:
A "Látod-e, Isten?" oratórium meghívója
A magyarországi gályarabok kiszabadulásának 350. évfordulója okot ad arra is, hogy kegyelettel emlékezzünk arra a 90 gályarabságra ítélt anabaptista reformprédikátor szenvedéssel teljes sorsára is, akiket I. Habsburg Ferdinánd ítélt életfogytiglani gályarabságra 1539-ben.
A kegyetlen Habsburg uralkodó először az ausztriai Falkenstein várában gyüjtötte össze a várfogságra ítélt anabaptista prédikátorokat.
Zsúfolásig megtelt a templom minden padsora
Miután a foglyok hosszú időn át tartó kinzás, éheztetés, ütlegelés ellenére is ragaszkodtak a hitvalló felnőttek keresztségének bibliai gyakorlatához, láncrafűzve küldte őket gyalogosan, katonai kiséret mellett Triesztbe az Adriai tenger kikötőjébe.
Itt az életfogytiglanra ítélt rabokat a hadigályák evezőpadjához láncolvara indították a török hadihajók a tengeri véres ütközetekbe, a biztos halálba...
A gályarab vértanúk történetével kapcsolatban további információk itt olvashatók:
A Baptista Teológiai Akadémia alapításának 120. jubileumáról emlékeztünk meg az Ujpesti Baptista Gyülekezet templomában megtartott évnyitó ünnepségen
Pál apostol ezekkel a szavakkal válaszolt az érdeklődőknek, amikor a Krisztus feltámadásáról szóló evangélium hirdetése miatt megláncolva Málta szigetéről Rómába érkezett: "Izráel reménységéért viselem ezt a láncot"(Ap.Csel. 28,20)
Dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész jubileumi megemlékezése
Ezt az igét idéztem, amikor 5 éves rektori szolgálatom lejárta után átadtam a Rektori Láncot utódomnak Dr. Várady Endrének, a Baptista Teológiai Akadémia 2026. szeptember 13-án az Újpesti Baptista Gyülekezet imaházában megtartott évnyitó ünnepségén.
További bátorításként is Pál apostolt idéztem, aki fiatal munkatársát Timóteust így bíztatta a rábízott küldetés jó lelkiismerettel való betöltésében:
"De te maradj meg abban, amit tanultál, és amiről megbizonyosodtál, tudván, kiktől tanultad, mivel gyermekségedtől ismered a szent írásokat, amelyek bölccsé tehetnek téged az üdvösségre a Krisztus Jézusba vetett hit által. A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy az Isten embere tökéletes és minden jó cselekedetre felkészített legyen." (2. Timóteus 3,14-17)
A "Rektori Lánc" ünnepélyes átadása Dr. Várady Endre új rektor számára
Az ünnepi tanévnyitó istentisztelet keretében megemlékeztünk a Baptista Teológiai Akadémia 120 esztendős jubileumáról. Vetítettképes történelmi előadás keretében idéztem fel baptista missziónk hőskorának eseményeit. Mint ismeretes a 19. század második felében indult a baptista mozgalom egyszerű bibliaterjesztő önkéntes népi evangelisták által. Ott ahol Biblia jutott egyszerű emberek kezébe, ott nemsokára kisebb és nagyobb létszámú gyülekezetek alakultak Kárpát-medence szerte.
Papp János egyházelnök beiktatja és áldást mond az új rektor szolgálatára
Rottmayer János, Meyer Henrik, Kornya Mihály munkássága során gombamód szaporodtak a gyülekezetek, amelyek élére egyre sürgetőbbé vált, hogy a bibliai tudományokban jártas igehirdetők és evangélisták álljanak. Jekentős stratégiai váltás történt akkor, amikor a baptista közösség 1905-ben állami elismerést kapott és hivatalosan is elismert vallásfelekezetként működhetet tovább.
Ennek eredényeként alapíthatta meg 1906-ban
A leköszönő rektor bibliai jókívánsággal üdvözli szolgálati utódját
a Hamburgi Baptista Teológián végzett Udvarnoki András Budapesten 120 évvel ezelőtt az azóta is folyamatosan fejlődő lelkipásztorképző intézményünket, ahol egyre nagyobb számban nyernek oktatást a bibliai tudományok iránt érdeklődő hallgatók, köztük úgy a gyülekezeti szolgálatban, mint a szociális szférában, vagy akik az egyházzenében kívánnak nagyobb tudományos ismerethez jutni.
Az előadásban felsorolásra került annak a 14 vezetőnek a neve és munkásságának jelentősebb eseménye, ami teológiánk intézményi, tudományos és lelkiségi fejlődésében történelmi léptékű nyomot hagyott.
Az ünnepségen részt vett Prof. Dr. Fabiny Tamás nyugalmazott evangélikus püspök is, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professzora, ahol Dr. Várady Endre is megszerezhette PhD fokozatát
Személyes öröm és hálaadás van a szívemben azért, hogy ennek az intézménynek 50 esztendővel ezelőtt léphettem át a küszöbét, ahol nagyszerű tanártestvérek tanítottak és lettek a szolgálatban példaképeim.
Azért is hálás vagyok, hogy 45 évvel ezelőtt avattak lelkipásztorrá és lehettem ezt követően 4 gyülekezet meghívott és beiktatott pásztora. Először Győrben és kiterjedt körzetében 7 évig.
Annak is kereken 40 esztendeje, hogy meghívást kaptam az Egyesült Államokba, Cleveland, Ohio magyar gyülekezetébe, ahol örömmel szolgálhattam 4,5 évig.
Innen a Székesfehérvári Baptista Gyülekezet hívott haza, ahol 16 évig munkálkodhattam Isten kegyelméből, végül Budapest-Kispestre kerültem ahol 12 évig végeztem a lelkipásztori szolgálatomat. Mindeközben országos egyházelnöki megbízás ugyancsak 12 évig és teológiai tanári oktató munkát 35 éven át végezhettem, ami ebben az esztendőben egy 5 éves rektori kinevezéssel zárult.
Történelmi visszatekintés vetítettképes előadás keretében
Igen megtisztelőnek tartom egyházunk és teológiánk vezetősége részéről, hogy a jövőben is igényt tart szolgálatomra az akadémia Egyháztörténeti tanszékének további vezetésében és a tanításban. Emellett koordinátori megbízást kaptam a teológiánkon végzett hallgatók alumni/öregdiák utánkövetésére, valamint a BTA utazó nagyköveteként, a "Krisztusért járva követségben" (2.Kor 5,20) szellemében jószolgálati feladatok végzésére, mint például gyülekezetek látogatása, teológusnapok szervezése, tudományos konferenciákon való előadások tartása, új hallgatók toborzása és mindarra, amire a rektortól megbízást kapok.
A Baptista Teológiai Akadémia vezetői az alapítástól kezdődően napjainkig
Ezzel párhuzamosan a Magyarországi Baptista Egyház Történelmi Bizottsága elnökeként is igyekszem a Kárpát-medence baptista emlékeinek ápolásában és ébrentartásában munkatársaimmal együtt, akikkel folyamatos kutatómunkát végzünk. Az újra felfedezett történelmi értékeket igyekszünk írásban és szóban is népszerűsíteni, valamint különböző adathordozókon keresztül a következő nemzedék számára is tovább adni.
Nagy érdeklődés kísérte a BTA ünnepi évnyitó istentiszteletét
Ennek a megbízatásnak a keretében tervben van a jövőben is tanulmányutakat, konferenciákat és továbbképző alkalmakat szervezni úgy a teológus hallgatőknak, mint a tanároknak, de még a Biblia világa iránt érdeklődő kivülről érkező érdeklődőknek is. Minderre Megváltó Jézus Krisztusunk nagy misszióparancsának szellemében és Szentlelkének erejében igyekszünk eleget tenni: "Tegyetek tanítvánnyá minden népet!" (Máté 28,18-20)
A 120 éves Baptista Teológiai Akadémia jubileumi évnyitó istentiszteletének videofelvételét itt tekinthetjük meg:
A NEW YORKI IKERTORONY TETEJÉN 1997-BEN NEM GONDOLTUK, HOGY 4 ÉVVEL KÉSŐBB TERRORTÁMADÁS KÖVETKEZTÉBEN KÁRTYAVÁRKÉNT OMLIK ÖSSZE EZ A KÉT FELHŐKARCOLÓ
2001. SZEPTEMBER 11. - SZOMORÚ EMLÉKNAP EZ A MAI
1997 nyarán jártunk feleségemmel Gyöngyvérrel és Renáta lányunkkal New Yorkban, amikor sikerült feljutnunk a Világkereskedelmi Központban, a világváros akkor még legmagasabbnak számító iker felhőkarcolója egyikének tetején kialakított kilátó teraszára. Akkor nem gondoltuk, hogy utoljára...
Renáta lányom az ikertornyok árnyékában
Ma két bibliai szakasz foglalkoztat. Jézus azt mondta:
"Fogtok hallani háborúkról, és hallotok háborús híreket. Vigyázzatok, meg ne rémüljetek, mert ennek meg kell lennie, de ez még nem a vég. Mert nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad, éhínségek és földrengések lesznek mindenfelé. De mindez a vajúdás kínjainak kezdete!" (Máté 24,6-8)
Akkor feljutottunk New York City másik, ugyancsak híres 102 emeletes Empire State Building felhőkarcolójának a csúcsára is, ahonnan ugyancsak szédületes kilátás tárult
a látogató elé, úgy az ikertornyok, mint az ENSZ palota irányába is.
A Zsoltárok könyvében pedig ezt olvassuk: "Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban. Azért nem félünk, ha megindul is
a föld, és hegyek omlanak a tenger mélyébe; ha háborognak és tajtékoznak is vizei, és tombolásától megrendülnek a hegyek...
Népek háborognak, országok inognak, ha az Úr mennydörög, megretten a föld. A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. Jöjjetek, lássátok az Úr tetteit, aki bámulatos dolgokat művel a földön. Háborúkat szüntet meg a föld kerekségén, íjat tör össze, lándzsát tördel szét, harci kocsikat éget el.
A "pokoli tornyok" megsemmisülésének drámai pillanata
Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten! Magasztalnak a népek, magasztal a föld. A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk." (46. Zsoltár 1-12)
A székesfehérvári nőtestvérek szervezésében egy különleges találkozóra és fórumbeszélgetésre került sor 2026. szeptember 8-án, Székesfehérvár főterén található Barátok Kávézó szabadtéri teraszán. A nyitó előadást Mészárosné dr. Seres Leila tartotta önismeret témakörben, amit fórumbeszélgetés követett. Szép számban jöttek érdeklődők a városból és a környékből.
Örültem, hogy feleségemet elkísérhettem Székesfehérvárra, ahol 16 esztendeig lehettem 1990-2006 között a helyi baptista gyülekezet lelkipásztora. Nagy élmény volt ismét ennek a szép városnak az utcáit és tereit végig járni és emlékezni.
Mint ahogy az köztudott Székesfehérvár Magyarország királyainak koronázó városa volt Szt István apostoli királyunk óta, ezen kívül esküvőiknek színhelye és végső nyughelyeként szollgált a törökök brutális [1526] országromboló időszakáig.
Ezt követően Pozsony lett a Királyi Magyarország koronázó fővárosa a csehek és szlovákok országrabló [1918] megszállásáig.
Három lelkipásztor feleség Székesfehéváron: Leila Mészárosné Seres, Merényi Angéla és Laura D. Mike, aki velünk tartott a Budapest-Wesselényi utcai gyülekezetből
Székesfehérvári látogatásunk alkalmával felkerestük a helyi baptista gyülekezet imaházát is, ahol jelentős felújítás történt, sőt az egész homlokzat is megújult. Korszerű és hivogató előcsarnok, áttekinthető tágas új bejárati üvegajtó tárul a templomba érkező hívek és látogatók előtt. A kommunista rendszer idején épült eredeti épület nem kaphatott templomi kinézetű tervezést a hatóságoktól, hisz akkor "szégyen volt a szocialista városvezetés számára" hogy a gyülekezet gyors növekedése miatt új imaház épül a város egyik főutcájában.
Most eljött az udő, hogy a több mint 200 tagú gyülekezet szép kápolnája tetszetős toronnyal is ékesített arculatot kapjon a Székesfehérvári Baptista Imaház Széchenyi utca 26-os szám alatt.
Itt találkoztunk a gyülekezet egyik lelkipásztorával Merényi Zoltánnal és kedves feleségével Angélával, akik szeretettel fogadtak és körbe vezettek a megújult imaház különböző termeiben, valamint lakásukban, ahol valaha mi is lakhattunk szolgálati idejünk alatt.
A keresztény nők fóruma a alatt meglátogathattam a gyülekezet társlelkipásztorát Kovács Dánielt is otthonában gyermekei társaságában.
Kovács Dániel lelkipásztorral, aki örömmel fogadta a "Mester szolgálatában" című nyolcszáz oldalas új könyvemet, melyben a székesfehérvári gyülekezet is szerepel
Ő a következőket írta közösségi felületén egy facebook posztjában:
"Egy laza délután, amikor Fehérváron jár a volt professzorod, és beugrik hozzád egy baráti látogatásra… Teológiai főiskolai tanárom, dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész, a Magyarországi Baptista Egyház korábbi elnöke látogatott meg otthonunkban. Kálmán egyben egyik lelkipásztori elődöm is: a Székesfehérvári Baptista Gyülekezet korábbi lelkipásztora és történetének meghatározó alakja. Jót beszélgettünk, felelevenítettünk néhány régi emléket, születésnapom alkalmából pedig megajándékozott A Mester szolgálatában című könyvével. A kötet ötvenéves szolgálatának gazdag gyűjteménye: emlékiratokkal, korabeli szolgálatainak részleteivel és válogatott írásaival. Köszönöm, Kálmán, a barátságodat és az ajándékot! Jó volt ismét találkozni és időt tölteni veled."
A nőkonferencia meghívója
Mészárosné Leila és Fóris Csilla, a fehérvári felekezetközi női fórum szervezőjével
A megújult szép fehérvári imaház külső és belső képei
Köszönjük a székesfehérvári testvérek szeretetteljes fogadtatását!
A Magyar Evangéliumi Szövetség-Aliansz szervezésében minden hónap első keddjén imaközösségre jönnek össze változó létszámban Budapest különböző keresztény felekezeteinek lelki vezetői a Szilágyi D. téri református gyülekezet közösségi termében.
Most, az új (tan)év kezdetén 2026. szeptember elsején a templom kapuja előtti a Parlamenttel szemközti oldalon a Duna partján osztottuk meg igei látásunkat és imádkoztunk együtt, nemzetünk sorskérdéseit, a keresztény világegyház jelen kihívásait, Krisztus tanítványainak sürgető küldetését érintő feladatait felsorolva.
Nekem Ezékiel látomása (Ezékiel 46.1-12) adott reményteljes üzenetet ezen a reggeli imaközösségben, amit meg is osztottam ott a templom előtt a Duna folyójára is rátekintve. A próféta a következő látást kapta:
1 Azután visszavitt engem a templom bejáratához. Ott víz fakadt a templom küszöbe alól kelet felől, mert a templom keletre néz. A víz a templom déli oldala mellől, az oltártól délre folyt tovább.
2 Azután kivitt engem az északi kapun át, és körülvitt kívül a keletre néző külső kapuhoz. A víz ott folydogált a kapu déli oldalánál.
3 Azután kelet felé ment mérőzsinórral a kezében, lemért ezer könyököt, és átvezetett a vízen: a víz bokáig ért.
4 Ismét lemért ezret, és átvezetett a vízen: a víz térdig ért. Újra lemért ezret, és átvezetett: a víz derékig ért.
5 Amikor újabb ezret mért, már nem tudtam átkelni a patakon, mert annyira mély volt a víz, hogy úszni kellett volna benne: a patakon nem lehetett átgázolni.
6 Akkor ezt kérdezte tőlem: Láttad-e, emberfia? Majd visszavezetett engem a patak partján.
7 Ahogy visszafelé mentem, láttam, hogy a patak partján innen is, túl is igen sok fa van.
8 Ezt mondta nekem: Ez a víz a keleti vidék felé tart, az Arábá-völgyben folyik tovább, és a tengerbe ömlik, a sóssá vált tengerbe, és meggyógyul tőle a víz.
9 Élni fog benne mindenféle élőlény, csak úgy nyüzsögnek majd, és ahová csak eljut a patak, igen sok hal lesz. Eljut oda ez a víz, és meggyógyul. Élni fog benne minden, ahová csak eljut a patak.
10 Halászok állnak majd ott, és Én-Gedítől Én-Eglajimig hálók szárítóhelye lesz. Olyan sok hal lesz benne és annyiféle, mint a Nagy-tengerben.
11 De a posványai és a mocsarai nem gyógyulnak meg, hogy sót adhassanak.
12 A patak partján innen is, túl is mindenféle gyümölcsfa nő majd. Levelük nem hervad el, gyümölcsük nem fogy el: havonként új terem, mert a szentélyből folyik oda a víz. Gyümölcsük eledelül szolgál, levelük pedig orvosságul." (Ezékiel 46.1-12)
Ez az ezékieli prófécia Jézus Krisztusra, mint élt vizének tiszta forrására is utal, aki a Szentlélek megújító és újjászülő hatalmát, ezzel együtt gyógyító és helyreállító erejét igéri a benne hívők számára.
Örömmel tettem eleget a
Székelyföld szívében található Baróti Baptista Gyülekezet és kiterjedt
körzetében munkálkodó Győrfi Tóbiás lelkipásztor meghívásának, aki egy
hitébresztő és hitmélyítő evangelizációs körútra hívott 2019. szeptember 18–22.
között testvéri közösségébe. Mielőtt a szolgálati utam emlékezetes élményeit
megosztanám, hadd írjak röviden Erdélynek e távoli tájegységéről!
Barót a Székelyföld szívében a
Kárpát-medence délkeleti sarkában, a Keleti-Kárpátok kanyarulatában található.
Páratlan természeti szépségű vidék, ahol égbe törő hegyek és szelíd völgyek,
tavak és folyók, sudár fenyők és csobogó patakok szegélyezik a vasúton vagy
kanyargós utakon ideérkezők útját.
A székelyek visszavezetik
eredetüket és honalapításukat a Hun Birodalom legendás vezérének, Attilának és
fia, Csaba királyfinak a rómaiaktól elhódított, Kárpátok koszorúzta
Pannon-medence V. században történt elfoglalásáig. Ékírásos ábécéjüket is ez
időtől származtatják.
Árpád fejedelem vezetésével a IX.
században (vissza)érkező újabb (hun) magyar honfoglalók szövetségeseiként a
székelyek az Őrvidéktől a Kárpátok koszorúja mentén határőr feladatot kaptak.
Ezt a küldetést mind a mai napig hűségesen teljesítik jelenlegi lakhelyükön is.
Sajátos ízes magyar nyelvük, székely góbés gondolkodásuk, a szülőföldjük
rendületlen szeretete és a gyülekezeteikben tapasztalt buzgóságuk az
anyaországi látogató számára is emlékezetes és különleges élményt jelent.
Kornya Mihály új hitvallókat merít be a Barót folyóban
A magyar történelem és irodalom
legnagyobb hősei kötődnek ehhez a földrészhez, többek között Kőrösi Csoma
Sándor, Mikes Kelemen, Mikó Imre, Gábor Áron, Dózsa György, Mátyás király,
Kölcsey Ferenc, Ady Endre, Orbán Balázs, Petőfi Sándor, Arany János, Benedek
Elek, Tamási Áron, Márton Áron, Kányádi Sándor, csak hogy a legismertebbeket
említsem.
A Székelyföld festői szépségű
zárt tájegységeinek egyik méltán híressé vált régiója az „Erdővidék”. A magyar
nyelvű baptista misszió tekintetében is nevezetes múlttal rendelkezik. Az
itteni baptista ugartörő munka 1890 táján indult el Tatter L. Vilmos bibliaterjesztő
által. A környék több településén is elinduló bibliatanulmányozó „ekléziolák”
fontos szerepet töltöttek be az itt élő egyszerű magyar családok hitre
jutásában.
Kiss László történész Székelyföld
krónikája című könyve szerint Kornya Mihály 1897-ben járt személyesen először
ezen a vidéken, és ő is merítette be az első hitvallókat a Barót nevű patak
vizében. Ekkor alakult meg az első baptista gyülekezet Nagybaconban.
Többször látogatott ide az idők
során többek között Meyer Henrik, Udvarnoki András, Somogyi Imre, Dénes Ferenc,
Bokor Barnabás és sok más kiváló igehirdető, akik továbbmélyítették a
hitébresztő munkát.
Később még 15 településen alakult
magyar gyülekezet a környéken – Szárazajta, Bibarcfalva, Száldobos, Vargyas,
Bardóc, Erdőfüle, Középajta, Nagyajta, Előpatak, Bölön, Ürmös, Magyaros,
Hídvég, Apáca, Ilyefalva, Botfalu, Felsőrákos, Magyarhermány, Barót –, ahol az
elmúlt évtizedekben többek között Molnár Lajos, Ilonka Mihály, Simon János,
Molnár Károly, Lőrik István, Bán Gábor, Korodi István, id. Veress Efraim, Both
József, Budai Lajos, ifj. Veress Ernő, ifj. Veress Efraim és jelenleg Győrfi
Tóbiás végez körzeti lelkipásztori szolgálatot.
Evangelizáció Baróton és
kiterjedt körzetében
Jelenleg ez a város az erdővidéki
magyar baptista gyülekezetek körzetközpontja, melyhez még öt település – Ürmös,
Bölön, Bibarcfalva, Nagybacon, Szárazajta, Vargyas, Bardóc – tartozik. A baróti
baptista misszió 1930-ban indult a népes Józsa család odaköltözésével. Az első
évtizedekben otthonukban jött össze az újabb családokkal – Berszán, Müller –
bővülő gyülekezet.
A baróti gyülekezet templomát 1782-ben építették
A létszámában is egyre növekvő
gyülekezet 1950-ben jutott hozzá az 1782-ben épült és eladóvá vált református
templomhoz, amely mind a mai napig a gyülekezet otthona. (Mint történész meg
kell jegyeznem, hogy az anabaptisták Erdélyből való elűzésének időpontjában
[1767–1787] épült baróti református templom a Kárpát-medence legrégebbi olyan
temploma, amely jelenleg baptista imaházként szolgál.)
A baróti gyülekezet mindig híres
volt missziós lelkületéről. Sok család – Kónya, Both, Bíró, Veress, Budai,
Erdő, Zágoni, Demeter, Kántor, Vass – leszármazottja indult innen Székelyföld,
Erdély, Magyarország felé, sőt még a tengerentúlra is, akik nagyszerű
lelkimunkásokká lettek az Úr szolgálatában.
A gyülekezet énekkara, fúvós- és
pengetőszenekara – köszönhetően a zenei élet valamikori megalapozója, Héthalmi
Páth Károly Baróton tett többszöri látogatásának – nemcsak a helyi
gyülekezetben, de a környező településeken is fontos kiegészítői voltak az evangelizációs
összejöveteleknek. A gyülekezetet ma is eleven lelki élet jellemzi, amiről
ott-tartózkodásom ideje alatt is meggyőződhettem.
Mészáros Kálmán és Győrfi Tóbiás lelkipásztorok a baróti gyülekezet szószékén
A négynapos őszi evangelizáció
esti alkalmain először Jézus nyomába szegődve jártuk végig gondolatban a
Szentföld emlékezetes tájait. Majd rácsodálkoztunk a Szentlélek által ihletett
Szentírás keletkezésének, hiba nélküli megőrzésének és időszerűségének csodájára.
Visszaemlékezhettünk a reformáció radikálisan következetes bibliai irányzata, a
vértanúságot is bátran felvállaló „keresztségmegújító” anabaptista mozgalom
hithőseire. Végül a Székelyföld lelki ébredését is elindító bibliaterjesztő
hitelődök követendő életpéldája ragyogott föl előttünk a Szentírás fényében.
Napközben a körzet állomásait jártuk végig az evangélium jó hírével Kónya Dénes
elöljáró és a helyi gyülekezet lelkipásztora, Győrfi Tóbiás testvér
segítségével.
Károly herceg, Anglia trónörökösének látogatása Baróton a Józsa család fonodájában
A gyülekezet tagjait szorgalmas
és megbízható munkájuk révén a város, sőt a környék lakóinak megbecsülése
övezi. Erre kiváló példa, hogy Károly herceg, a magyar felmenőkkel is
rendelkező angol trónörökös, aki évente megfordul Erdélyben vásárolt birtokain,
legutóbb Barótra is ellátogatott, ahol felkereste Józsa László és Józsa Zoltán
messze híres szövőműhelyét, akik egyúttal a helyi baptista gyülekezet
vezetőségének is tagjai. A trónörökös ugyanis szerette volna közelebbről is
megismerni az erdélyi magyarok hétköznapi munkáját és sajátos életkörülményeit.
Benedek Elek mesemondó, a
gyermekek nagy barátja
Találkozás Benedek Elek emlékével Kisbaconban
Kisbacon, a Baróttal szomszédos
település a nagy magyar mesemondó, Benedek Elek (1859–1929) szülőfaluja.
Gyermekkorom mesevilága elevenedett meg bennem, amilkor leülhettem a város
főterén található szobra mellé a padra, majd fölkereshettem emlékházzá átalakított
kisbaconi lakóházát.
Benedek Elek ükunokája, Bíró
Boróka fogadott személyesen és vezetett körbe bennünket a hármas évfordulót
ünneplő kisbaconi Benedek Elek-emlékházban. A 160 évvel ezelőtt született és 90
évvel ezelőtt elhunyt nagy mesemondó emlékét immár 50 éve őrzi az otthonában
élethűen berendezett emlékmúzeum.
Benedek Elek sírfelirata
A patinás, késő klasszicista
stílusban épült házban Elek apó eredeti bútorai, használati tárgyai, könyvei,
levelei is helyet kaptak. Az emlékházat a család önerőből, külső intézményi
segítség nélkül működteti.
Végül kilátogattunk a kisbaconi
temetőbe, ahol kegyelettel emlékeztünk a magyarság kiemelkedő irodalmi
nagyságára, a gyermekek barátjára. Sírfeliratán a következő szép hitvallása
olvasható: „Jézus tanitványa voltam: / Gyermekekhez lehajoltam, / A szivemhez
fölemeltem: / Szeretetre igy neveltem.”
Látogatás az úzvölgyi magyar
honvédek sírkertjében
Székelyföldi utam során
eljutottam az úzvölgyi katonai temetőbe is. Az utóbbi időben komoly feszültség
alakult ki a történelmi Magyarország ezeréves határánál található úzvölgyi
magyar honvédő katonák sírkertje körül. Ismert történelmi tény, hogy az I. világháború
vérzivataros napjaiban 1916-ban a románok itt törtek hazánkra és foglalták el
Erdélyt. A II. világháború idején újból visszakerült Észak-Erdély
Magyarországhoz. A román árulás következtében ugyanitt, az Úz folyó völgyében
támadt hazánkra az orosz/ukrán–román egyesített hadsereg.
Kegyeletteljes megemlékezés az úzvölgyi magyar katonai temetőben
Mindkét orvtámadás nagyon sok
emberáldozattal járt. Mintegy 1500 magyar katona esett itt el a honvédő harcok
ideje alatt. Az itt hősi halált halt magyar katonák számára a székelyföldi
hadisír-gondozók rendezett emlékhelyet alakítottak ki az itt pihenő mártírok
sírja fölött.
Az úzvölgyi magyar honvédek
között számos baptista származású katona is szolgálatot végzett. Többek között
Zágoni Rezső testvér, aki szemtanúja volt az orosz/ukrán-román hadsereg úzvölgyi
áttörésének. Csodával határos módon maradt életben és menekült ki az ellenség
halálos szorításából.
Az emlékkönyv a háborúk poklát
megjáró sok száz magyar baptista honvéd vallomását tartalmazza
Zágoni Rezső testvér, akivel én
magam is személyesen találkoztam Brassóban, majd Chicagóban, a Baptisták a
második világháborúban című emlékkönyv 265–269. oldalain olvasható részletes
beszámolója szerint 1944. augusztus 26-án a helyszínen teljesített őrszolgálatot.
Ezen a napon egy 80 fős, német katonai álruhába öltözött, németül beszélő román
osztag közelítette meg a magyar határt védő őrezredet azzal a hamis hírrel,
hogy ők a magyar hadsereg erősítésére érkeztek. Majd fegyvereiket előkapva
halomra lőtték a gyanútlan magyar honvédő katonákat.
A nem sokkal ezután nyomukba
érkező orosz/ukrán–román hadsereg hatalmas pusztításba kezdett, így a körbezárt
magyar őrezred számára esély sem maradt a menekülésre. Csak keveseknek sikerült
a sűrű erdő védelmében a Kárpátok magas sziklabércei irányában egérutat
nyerniük. Így menekült meg Zágoni testvérünk is, aki hiteles tanúként számolt
be később a pokollá váló harci eseményekről.
Az úzvölgyi magyar temetőt újabb
megalázó atrocitások érték az utóbbi időben. A sírkert bejáratát most is
rendőrök figyelik. Ottjártunkkor is feszült pillanatokat éltünk át. A
kereszterdő közepén mi is megálltunk az emlékmű előtt, és Ezékiel szavait idéztük
föl a Bibliából, aki a megszáradt csontmezőt látva a feltámadás, valamint a
leigázott és meggyalázott nemzet életre kelését és országuk helyreállását
prófétálta meg. És úgy lett… Az utolsó szó mindig Istené! Soli Deo gloria!
Az evangelizációs körútról a SolaRádió is riportot készített, amit itt hallgathatunk meg:
.jpg)
