MAGYAR NAPOK KOLOZSVÁRON
A „KOLOZSVÁRI MAGYAR NAPOK” IDEJÉRE ESETT AZ UGYANCSAK KOLOZSVÁRON MEGRENDEZETT „DOKTOROK KOLLÉGIUMA” EZÉVI KONFERENCIÁJA
"Szép város Kolozsvár, mi ott lakunk a Szamosnál" - visszhangzik emlékeimben a régi slágerré vált operett dalrészlet, hogy ismét a „kincses” városban jártam a hétvégén. Kolozsváron szervezte meg ugyanis a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiuma ez évi plenáris ülését, közgyűlését és szekció üléseit 2024. augusztus 22-24. között. A konferenciának a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Kara adott otthont.
Jó volt bekapcsolódni, különösen az egyháztörténeti szekció izgalmas témáinak tárgyalásába, hiszen az evangélium szerint reformált magyar protestáns felekezeteknek közös a bibliai gyökerük és sokszor azonos, vagy bizonyos hangsúlyeltolódással párhuzamos a történelmük is. Mint baptista egyháztörténész ezért vettem örömmel részt a Kárpát-medence református egyetemein végzett teológia doktorait ötven éve összefogó Doktorok Kollégiuma kolozsvári konferenciáján, mint aki ugyancsak Debrecenben végzett hallgatóként lettem az egyháztörténet doktora.
Kincses Kolozsvár és a közeli Torda városa mondhatjuk, hogy a 16. század óta magyar protestantizmus bölcsője, sőt fellegvára volt egészen napjainkig. Kolozsvár pedig ma is Erdély szellemi, kulturális és gazdasági fővárosának tekinthető.
Bennünket baptistákat is mély egyháztörténelmi gyökerek kapcsolnak Kolozsvárhoz. A 16. században Németalföldön élő anabaptista hittudósok által eredetileg flamand nyelven írt "Könyvecske az igaz keresztyén keresztségről" című Hollandiából lengyel közvetítéssel Erdélybe juttatott és Dávid Ferenc reformátor által ékes magyar nyelvre fordított 350 oldalas hitvédelmi tanulmánykötetet Kolozsváron nyomtatták ki 1570-ben Heltai Gáspár nyomdájában.
Ez az anabaptista hitvédelmi könyv, - melynek szerzőt a mű megszületése után állam(egyház) elleni összeesküvés vádjával letartóztattál és máglyán elégették - eredetileg a hitvalló keresztség/bemerítés helyreállításának fontosságát hangsúlyozza a reformált egyházban. Annak idején Kolozsvár lakói nagy nyitottsággal fogadták a reformáció hitújító törekvéseit és gyakorlatba ültetését is. A hitélet megújítását szorgalmazó közelmúltban megjelent könyv hasonmás kiadványát a budai várban megrendezett "Protestáns sokadalom" keretében a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában mutattuk be az elmúlt napokban.
Hogy hány példányban jelent meg eredetileg ez a könyv és a korábbi tiltások ellenére milyen széles néprétegeket ért el, azt nem tudjuk pontosan. Viszont beszédes jel lehet, hogy Bethlen Gábor Erdély protestáns fejedelme 1622. július 4-én itt a Kolozsvár szívében álló Szt. Mihály templomban megtartott rendi országgyűlésen az anabaptista hitvallású habán közösség számára szabad vallásgyakorlatot hirdetett ki.
Meg kell jegyeznünk, hogy az újkori baptista misszió is Kolozsváron indult el 1866-ban Rottmayer János bibliaterjesztő által Erdély területén. Neki köszönhető, hogy Erdély-szerte elindulhatott a szentírásra épülő baptista ébredési mozgalom, melynek középpontjában a megtérés és újjászületés fontosságának sürgető üzenete állt, amelyet az önként felvállalt hitvalló keresztség/bemerítés pecsétel meg, mint a Krisztus követése melletti elköteleződés hitelesítő külső jele.
Rottmayer János Erdély bátor ugartörő baptista misszionáriusának valamikori bibliaraktára ma is felkereshető Mátyás király szülőháza mögötti utcában, ahol jelenleg is különböző nyelvű Bibliák és hitébresztő/hitmélyítő irodalmi művek és egyszerű hitbuzgalmi traktátusok is kaphatók.
Konferenciánkkal párhuzamosan zajlott a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozata, amiről állíthatjuk, hogy a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléjévé vált az elmúlt tizenöt esztendő alatt. Ebben az évben augusztus 18-25. között került sor erre a színes kulturális, művészeti, ének-zenei programokkal kísért fesztiválra.
Az egyhetes ünnepségsorozat központi színhelye a város központjában álló monumentális Szt. Mihály templom és környéke, a katedrális árnyékában álló, Kolozsvár nagy szülöttjének, Mátyás király főtéri szobra előtti terület, valamint a Farkas utcai félévezredes református templom udvara es környéke, a hozzá vezető utca, egészen a Babes-Bolyai Tudományegyetem előtti térségig.
A városban szinte mindenütt magyar szót lehet hallani. Ezekben a napokban többszázezer magyar honfitársunk keresi fel a várost és vesz részt a színes programokban. A templomokban és az utcákon is ismerős magyar dallamok szólnak a hangszórókból. Önfeledt, mosolygós, jókedvű arcok mosolyognak vissza, bármerre jártam a városban.
Messzire elhangzanak a templom nyitott kapuján kiszűrődő, közösen énekelt zsoltárok hangjai. A templomok kertjeiben gyerekeknek és fiataloknak szánt programok, bizonyságtételek, kortárs keresztény zenei események, gyülekezeti kórusok, komolyzenei programok, hangszeres élőzene és klasszikus orgonamuzsika szerepelnek az egy hétig tartó Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt.
Ennek betetőzése a főtér óriás-színpadán rendezett koncertek, komoly és könnyűzenei események, színházi bemutatók, amelyek a magyar kultúra, a magyar népzene, vagy vallásos témájú előadások tarka előadásait kínálják az időnként több tizezer főre felszaladó magyar közösség számára. Így történt néhány éve a „István a Király” című rockopera bemutatása is, amelynek fergeteges fogadtatása volt a városban megjelent magyarok számára.
Bárcsak ilyen békében élhetné mindennapjait nemcsak Kolozsvár, de egész Erdély, sőt a Kárpátok ölelésében élő Pannon medence különböző nyelvet beszélő, színes kulturális örökséggel rendelkező, szülőföldjét szerető és megbecsülő népe. „Boldog az a nemzet, amelynek Istene az ÚR, az a nép, amelyet örökségül választott.” Zsoltárok 33,12
Immánuel! Velünk az Isten! (DRMK)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése