ANABAPTISTA GÁLYARABOK NYOMÁBAN
ANABAPTISTA HABÁN EMLÉKNAP A FELVIDÉKI (SZLOVÁKIA) NAGYLÉVÁRDON
Kik azok az anabaptista habánok?
A kétezer éves kereszténység törzsén, a reformáció időszakában jött létre az a bibliai alapelveket követő evangéliumi ébredési mozgalom, melyből a mai baptisták eredeztetik magukat.
 |
| Szülőföldjükről elűzött anabaptista habánok |
A csecsemőkén kiszolgáltatott keresztségüket újra értelmezve, Jézus példáját és parancsát követve felnőtt korban önként felvállaló hitvalló bemerítéssel/vízleöntéssel megújító reformmozgalmukat az államhatalommal összeszövetkező egyházi hierarchia hosszú századokon át kegyetlenül üldözte.
A reformáció után megállíthatatlanul növekvő evangéliumi mozgalmukat időnként anabaptista, vagy újkeresztény, illetve egyik korábbi vezetőjük (Hutter Jakab) neve után hutteritáknak hívták őket.
Felső-Magyarországon, a ma szlovákiai Pozsony vármegyéhez tartozó Felvidéken a kollekív gazdasági kézműves udvaraik után a német "haushaben" szóból eredő "habán" közösségeknek is hívták őket...
Mi történt az anabaptista foglyokkal az ausztriai Falkenstein várában
Az anabaptista reformáció 500 éves jubileumi évtizede keretében a keresztségmegújító mozgalom hitőseire emlékeztünk az ausztriai Falkenstein-Sólyomkővár fellegvárának udvarában kialakított emlékhelyen.
 |
| Falkenstein / Solyomkővár észak-kelet Ausztriában |
A találkozón több európai ország egyházi képviselője és anabaptista egyháztörténésze, az amerikai "Anabaptista/habán emléktúra 2024" résztvevői, valamint az egyháztörténelem iránt érdeklődők sokasága vett részt.
Mit kell tudnunk Falkenstein/Sólyomkővár anabaptista vonatkozásáról?
Falkenstein/Sólyomkővár a hajdani Morvaország (ma Csehország), Felső-Magyarország (ma Szlovákia) és Ausztria hármas határának közelében található település, Bécstől északra mintegy 50 km-re. Valamikor a reformációt követő évtizedekben ez a vidék szolgált menedékül a Svájcból, Dél-Németországból és az ausztriai Tirolból elűzött anabaptisták számára.
1526 után az osztrák határ túloldalán található morvaországi (ma Csehország tartozó) Nikolsburg / Mikulov a mintegy 70 ezres anabaptista menekültáradat szellemi központjává vált. Korának legismertebb anabaptista reformátora Dr. Hubmayer Baltazár ebben a városban talált átmeneti menedéket és irányította a környék településein letelepedő anabaptista közösségek életét. Hubmayer doktor Luther Mártonnak volt kortársa, kezdetben feltétel nélküli híve, majd a hitvalló bemerítés igazságának hirdetése miatt a wittenbergi reformátor legfőbb szellemi ellenfele.
 |
| Dr. Hubmayer Baltazár anabaptista hittudós |
Sajnos a bécsi udvar, élükön I. Habsburg Ferdinánddal, aki 1526 után Magyarország északi és nyugati területeit is bekebelezte, a katolicizmus védelmében kegyetlen törvényeket hozott a protestáns eszmék megfékezése érdekében. Ennek esett áldozatául Hubmayer Baltazár is, akit a császár magához rendeltetett Bécsbe és minden törvényes kihallgatás nélkül 1528. március 10-én máglyahalálra ítélt. Hubmayer hűséges hitvesét pedig néhány nap múlva a Dunába fojtatta.
A vezető nélkül maradt morvaországi anabaptisták élére később Hutter Jakab állt, aki az ősegyház példáját követve a közösség hithű tagjai számára a túlélés érdekében „gazdasági udvarokat” hozott létre különböző kézműves szakmák köré tömörülve. Ennek az anabaptista mozgalomnak a Észak-Magyarországra (Felvidék) és Erdélybe letelepedett ágát hívták hazánkban „habán”, vagy „újkeresztyén” testvéri mozgalomnak.
 |
| Anabaptista hívek tömeges tűzáltali kivégzése Salzburg városában 1535-ben |
Majd hosszabb fogság után az asszonyokat és gyermekeiket elengedve mintegy 95 vezető anabaptista személyt ítélt gályarabságra. A férfiakat egymáshoz láncolva, indított katonai őrizet mellett gyalogosan a magyar-osztrák határ mentén az Adria parti kikötővárosba, Triesztbe. Bár útközben a foglyok közül többen meghaltak, vagy megszöktek, a megmaradt áldozatok a gályák evezőihez láncolva kellett letölteniük élethosszig tartó büntetésüket.
Erre az eseményről fogunk emlékezni Falkenstein / Sólyomkővár udvarán ünnepi istentisztelet keretében. A vár épen maradt helységeiben egy többfunkciós múzeum is nyílt anabaptista gályarabok emlékére. Sőt a vár kapubejáratánál egy élethű tengeri gálya is épült, ahol az evezők nehéz mozgatását is kipróbálhatják az erre önkéntesen vállalkozók. A vármúzeum bárki számára megtekinthető, ahol eredeti anabaptista emléktárgyak is láthatók korabeli berendezésekkel, képekkel, eszközökkel, történelmi leírásokkal, dokumentumokkal.
Nikolsburg és környéke az anabaptista habánok fellegvára lesz:
Falkenstein várával szemben, az Ausztria és Cseh-morva határ másik oldalán található Nikolsburg várát a Lichtensteiniek és Ditrichsteinek építették. Az előbbiek telepítették le először morva területre (1520 táján) a Svájcból menekült újrakeresztelő/anabaptistákat, azaz a habánokat. Innen rajzottak a szorgalmas habánok kelet felé, egészen Erdélyig. 1599-ben viszont Francz Ditrichstein olmützi püspök ellenreformációs búcsújáróhellyé fejlesztette a várost. Ezért az anabaptistáknak menekülnie kellett…
 |
| Falkenstein-Sólyomkővárról elhurcolt anabaptista gályarabok emlékére kialakított gálya a vár udvarán |
Simprecht Sorg, egy könyvnyomdász, aki magával hozta Hubmaiert Zürichből, azonnal felállított egy nyomdász műhelyt. Célja az volt, hogy a számtalan anabaptista írás terjesztésének fő forrása legyen. Hubmaier, erőteljes szónokként, elnyerte a Liechtenstein földesurak kegyeit. Maga Liechtensteini Leonhard herceg is a saját városában „sok más emberrel együtt” bemerítkezett.
Hubmaier gyakorlatias prédikációja során Nikolsburg és környéke villámgyorsan hihetetlen népszerűségre tett szert. Összesen 12 000 vallási menekült telepedett le itt. A mai Ausztriának és Európa felének hívői a herceg védelmét élvezték. A Predigstuhl utca és a Steinzeile utca felső szakasza körüli teljes városrészt nyilvánvalóan sok láb vájta a földbe. A házak hasonlóak ahhoz, amely a niedersulzi Anabaptista múzeumnak ad otthont.
 |
| Bethlen Gábor erdélyi fejedelem habsburg ellenes hadjáratai a protestánsok vallásbékéje érdekében |
Az egész helyzet tüskét jelentett a bécsi kormány szemében. Királyi parancsra a protestáns fejedelem kénytelen volt kiadni megbecsült teológusát, Hubmaier Baltazárt, akit 1528-ban Bécsben máglyán elégettek.
Bécsben később további fontos nikolsburgi anabaptista vezetőket végeztek ki, mint pl. Jakob Wiedemannt és Oswald Glaidtot. Riedmann Péter, egy másik anabaptista vezetőről azt tudjuk, hogy 1529-ben 23 éves fiatalemberként „baptista hitéért 3 év, négy heti fogságot szenvedett.” Később még újabb 6 évi börtönbüntetésre ítélték baptista meggyőződéséért. Az anabaptisták egy jelentős csoportja az egyre fokozódó üldözés és vallási türelmetlenség miatt Riedemann Péter vezetésével 1546-ban Észak-Magyarország (Felvidék, ma Szlovákia) területre menekült.
1622-ben Franz Dietrichstein herceg és bíboros, Nikolsburg új ura, magára vállalta, hogy „kiirtson minden eretneket a területéről”. Abban az évben minden anabaptistát vagy arra kényszerítettek, hogy áttérjen a katolicizmusra, vagy üres kézzel hagyja el a környéket. Még a betegeknek sem engedték meg a további ottmaradás a közelgő tél ellenére sem…
Magyar vonatkozású esemény Nikolsburgban:
 |
| Bocskai István és Bethlen Gábor erdélyi fejedelmek küzdelmei és békekötései a protestánok vallásszabadságáért |
Itt kötötte meg 1621. december 31-én Bethlen Gábor II. Ferdinánd megbízottaival a „nikolsburgi békét”, amelynek értelmében Bethlen lemondott a királyi címről, visszaadta Ferdinándnak a koronát és vele együtt a hatalmában tartott észak-magyarországi vármegyéket is. Cserébe hét keleti megyét (Erdély) kapott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése