Szt. István emléke Székesfehérváron - 2025. augusztus 15.

ISTVÁN KIRÁLY, SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS A JERUZSÁLEMI ZARÁNDOKÚT

Szt. István temetkezési kápolnája Székesfehérváron

A napokban ünnepeljük az ezredik évfordulóját annak, hogy államalapító uralkodónk, István király megnyitotta a Jeruzsálembe vezető nemzetközi zarándokutat. Már a 300-as évektől Európa különböző részeiből zarándokok sokasága igyekezett Jeruzsálembe, hiszen a keresztény hit legfőbb eseményei ehhez a városhoz fűződnek: Jézus Krisztus kereszthalála és feltámadása, majd az egyház létrejötte pünkösdkor.

A korabeli Székesfehérvár valamikor így nézhetett ki

A Jeruzsálembe vezető legfőbb szárazföldi útvonalat, amely a Kárpát-medencén keresztül húzódott, a népvándorlás viharai járhatatlanná tették, és ez a helyzet a magyar honfoglalás után is így maradt. E századok alatt a zarándokok kénytelenek voltak a rendkívül veszélyes tengeri útvonalat választani.

István királlyal azonban óriási fordulat következett be. Számára különleges jelentőséggel bírt Jeruzsálem.

A temetkezési kápolna felszentelése a restauráció után

A történeti források szerint a királyi udvarban olyan emberekkel vette körül magát, akiknek nagyon fontos volt a szent város. Közéjük tartozott a később szentté avatott Adalbert püspök, István egyik tanítója, illetve Gellért csanádi püspök. Mindkettőjükről lehet tudni, hogy jeruzsálemi zarándoklatra indultak, mielőtt Magyarországra jöttek.

Ránk maradt korabeli forrásból tudjuk, hogy mik voltak az István által megnyitott nemzetközi zarándokút főbb hazai állomásai. A zarándokok a korabeli magyar határnál a Fischa folyónál léptek be az országba. Ez után Hainburg – Győr állomásokon át jutottak Székesfehérvárra. Onnan Tolna városán át Baranyavárra, majd Eszékre. Ezt követően Vukovár érintésével jutottak Nándorfehérvár/Belgrád végvárába, amely a korabeli déli határvára volt az országnak. A király utasítására a zarándokút mentén fekvő királyi várak katonasága gondoskodott a zarándokok biztonságáról, s a váraknál kialakított piachelyek pedig a zarándokok ellátásáról.

Szt. István szarkofágja

István számára olyan fontos volt a zarándokút, hogy uralkodói központját az addigi Esztergomból, amely szülővárosa is volt, áthelyezte Fehérvárra.

A ránk maradt különböző külföldi források szerint István nagy érdeklődést mutatott a zarándokok iránt szívesen és hosszan hallgatta tőlük a Jeruzsálemből és Szentföldről érkező híreket. Több neves európai egyházi vezető is arról számolt be, hogy messze földön nevezetes volt István király a zarándokok iránti bőkezűségéről. A király Jeruzsálemmel kapcsolatos anyagi támogatása nemcsak az egyes zarándokok felé nyilvánult meg hanem abban is hogy saját költségén zarándokházat építtetett a szent városban.

Miután 1009-ben a muszlim vallási fanatikus híve Hakim kalifa nagy pusztítást végzett Jeruzsálemben, a helyzet rendeződésekor 1024-ben István fontosnak tartotta, hogy tevőlegesen részt vállaljon a város helyreállításában és anyagilag támogatta Jeruzsálem újjáépítését.

Koszorúzás augusztus 15-én, Szt. István halála emléknapján

Nemcsak a földi Jeruzsálem volt fontos számára, hanem a Biblia által részletesen leírt mennyei Jeruzsálem is. A nevezetes magyar királyi koronázási palást István és felesége Gizella személyes utasítására készült a jeruzsálemi zarándokút egyik kiemelt jelentőségű állomásának Székesfehérvárnak a bazilikája számára.

A palást ábrázolási programja is az uralkodó pár jóváhagyásával, vagy akár iránymutatásával készülhetett. A palást középpontjában a mennyei Jeruzsálem szerepel meglehetősen részletező ábrázolásban. Külön érdekessége, hogy Jeruzsálem falain csákánnyal, illetve munkaeszközzel a kezükben láthatók munkások. Több szakértő véleménye szerint István ezzel a földi Jeruzsálem helyreállításában vállalt szerepét kívánta hangsúlyozni.

Forrás: István király, Székesfehérvár és a Jeruzsálemi zarándokút. Szerző: Kulcsár Árpád, történész, Szent Pál Akadémia tanára. Mellékelt fénykép: Székesfehérvári romkert, Szent István szarkofágja.