Bibliai tájakon: Megiddó - Armageddon

Végidők ütközetének feltételezett helyszíne?

Megiddó ősi kánaánita alapítású erődítmény valamikor nagy jelentőségű hadi és közigazgatási központja volt a térségnek a mai Izrael területén a Jezréel-völgyében, Názárettől 15 km-re. A ma már lakatlan, romjaiban is monumentális, valamikori királyi főváros rengeteg titokzatos emléket rejt. A Megiddó hegymagaslat területén végzett régészeti feltárások a településen 18 kultúrréteget tártak fel. A város közepén kánaánita templom romjait ásták ki, amely köré épült az első város valamikor a Kr. e. 3. évezred fordulóján épülhetett. A templom köré fal is épült. A város utcahálózata tervszerű. A templomok és paloták körzetét nagy lakóházak, háztömbök szegélyezték, majd kisebb lakóházas tömbök következtek. A feltárt Megiddó területén ma egy jó állapotban megmaradt városkapu, hatalmas gabonasiló, kiépített lóistálló, illetve elképesztő méretű ciszterna is található itt, ezen kívül egy jól körülhatárolható kultikus területen, egy központi oltár is látható.

Az Amarna-levelek (Kr. e. 14. szd.) feljegyzései szerint először III. Thutmószisz egyiptomi fáraó az Eufrátesz felé vonulva aratott itt Kr.e. 1456-ban döntő győzelmet Szíria és szövetségesi fölött. A fáraó, miután a várost elfoglalta, stratégiai jelentősége miatt (itt húzódott ugyanis az Egyiptomot Mezopotámiával összekötő hadi út) fontos katonai támaszponttá és egyiptomi közigazgatási központtá tette. A csata következményeként Szíria egyiptomi fennhatóság alá került és az Egyiptomi Birodalom közvetlen szomszédja lett. Annak ellenére, hogy az egyiptomi fáraók az itt élő őslakosságot vazallusaikká tették, köztük Megiddót is, a város fejlődése nem tört meg. A város lakói egy mesés, új palotát építettek, ami a régit messze felülmúlta. A maradványok között gyönyörű arany foglalatokat, pokolköveket (lápisz) és elefántcsontból faragott figurákat találtak.

Megiddó archeológiai feltárása során 18 egymásra épülő réteget
tártak föl az ősi kánaánita főváros területén

Biblia több ízben is említi a város nevét történelmi nevezetességű csaták színhelyeként. Józsué a honfoglalás után legyőzte Megiddó királyát (Józsué 12,21), de az izraeliták rövid ideig birtokolhatták csak a várost, mert a Kr. e. 12. században a tengerparttól az ország belseje felé előretörő filiszteusok foglalták el Megiddót és az egész Jezréel síkságot. Dávid király azonban Kr. e. 1000 körül legyőzte a filiszteusokat, Salamon pedig a 10. században az ország ötödik közigazgatási központ székhelyévé építette ki Megiddót (1. Királyok 4,12). Ebben a korszakban épült egy hatalmas királyi palota is amit ünnepi alkalmakon használhtott az uralkodó. Salamon városát a Sesonk (Sisák) fáraó leromboltatta. Aháb király azonban a 9. században újjáépített és palotáiban fényes udvartartást vezetett be. Salamon palotái fölé 450 ló befogadására képes hatalmas istállót építtetett. Aháb király, akinek Megiddó különösen is fontos lehetett, mert a város felesége főníciai otthonához vezető út mentén feküdt, így jelentős felújításokat végzett a királyi vár falai, kapui megerősítésében. Ősi kánaánita mintára és felesége Jezabel tanácsára Megiddót a pogány Baál kultusz vallási központjává kívánta volna ismét visszaformálni. Emellett egy hatalmas vízi alagútrendszert is vájatott a sziklaszirtbe. Ezzel megteremtette Megiddó virágkorát. Ez a korszak Kr. e. 733-ban szakadt félbe amikor az asszírok III. Tiglatpileszár vezetése alatt elfoglalták.

A Megiddónál vívott másik híres ütközet Kr. e. 608-ban zajlott le. A város az asszírok Kr. e. 630-ban bekövetkezett kivonulása után Júdea királyának, Jósiásnak a kezére került, aki szembeszállt az asszírok kivonulása után keletkezett hatalmi vákuumot betölteni akaró II. Nékó fáraóval. Az egyiptomi sereg ugyan az újbabiloni terjeszkedés visszaszorítása érdekében indult útnak, de Júdea királya is fenyegetve érezte a hatalmát és ezért választotta az ellenállást. A csatát, amelyben Jósiás is elesett (Kr. e. 609-ben) az egyiptomiak nyerték. Jósiás utódját, Joakház II. Nékó megfosztotta trónjától és egyiptomi fogságba vetette, ahol meg is halt. Júdea királyává a fáraó ezekután Joákimot tette meg, s így az ország egy időre Egyiptom vazallusa lett. A perzsa uralom idején (Kr. e. 538 után) Megiddót elhagyták lakosai. A római megszállás idején a 6. légió táborát állították itt fel. Az újkorban pedig Napóleon verte vissza innen 1799-ben a törököket. A város és környéke az évszázadok során még több ízben volt kisebb-nagyobb csatározások színhelye. Utoljára 1918-ban az Allenby tábornok vezette brit erők mértek itt súlyos vereséget a Török Birodalom csapataira.

A Biblia szerint (Jelenések Könyve 16,12-16) itt Megiddó környékén fog sor kerülni a végidők legsúlyosabb csatára, az Armageddonra is, amikor a "fenevad" erői összecsapnak Isten hadaival, melyet Mihály arkangyal vezet…

Az Armageddoni csata

"A Biblia szerint a jó és rossz közötti harc végkifejletét az Armageddoni csata néven emlegetett ütközetben láthatja majd a világ. Az Armageddon szó a héber „har megiddôn” név fordítása, aminek jelentése Megiddó dombja vagy magaslata, és egy Izraelben, Haifától keletre található területet takar. A szóban forgó magaslat előtt terül el Josafát völgye és az Esdraelon síkság.

Az Armageddoni csatát megelőzően a világ irányítását egy ördögi diktátor veszi át, akit a Biblia Antikrisztus néven említ. Az Antikrisztus birodalma minden korábbi világbirodalomnál hatalmasabb lesz (Dániel könyve 8:23-25, 11:21-24). Hét éves uralmának első három és fél éve után, istennek nyilvánítja magát és azt követeli, hogy minden ember őt imádja (II. Thessalonikabeliek 2:3-4). Az Antikrisztus jobbkeze, akit a Jelenések könyve „hamis prófétaként” említ, valamiféle képmást állít neki, amit a Biblia több helyen „pusztító utálatosságnak” hív. A hamis prófétának „megadatik, hogy lelket leheljen a fenevad képmásába, hogy megszólaljon a fenevad képmása, és hogy akik nem imádják a fenevad képmását, azokat mind megölesse.” (Jelenések 13:15) Ugyanez a hamis próféta fogja bevezetni a „fenevad bélyegével” fémjelzett gazdasági rendszert, melynek lényege, hogy a kézbe vagy homlokba ültetett személyre szóló jel nélkül senki nem fog tudni venni vagy eladni. „És megadatott neki, hogy mindenkit, kicsiket és nagyokat, gazdagokat és szegényeket, szabadokat és szolgákat jobb kezükön vagy homlokukon bélyeggel jelöltessen meg, és hogy senki se vehessen vagy adhasson, csak az, akin bélyegként rajta van a fenevad neve vagy nevének a száma.” (Jelenések 13:16-17)

Ekkor veszi kezdetét a Bibliában „nagy nyomorúságként” emlegetett három és fél éves időszak, amiről maga Jézus így beszélt: „Mert akkor nagy nyomorúság lesz, a milyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem is lesz soha.” (Máté 24:15-21) Az Antikrisztus minden igyekezete ellenére lesznek egész nemzetek, akik fellázadnak és háborút indítanak az Antikrisztus birodalma ellen, visszautasítva, hogy behódoljanak a sátáni vezetőnek vagy elfogadják „bélyegét” (Dániel 11:40-44).

A három és fél év végén Jézus visszatér a földre „az ég felhőiben, nagy hatalommal és dicsőséggel (Máté 24:29-31), hogy kimentse követőit. Ekkor mindazok, akik elfogadták Jézus, felemelkednek a földről, új, hallhatatlan testükben és csatlakoznak Jézushoz a mennyországban tartandó hatalmas győzelmi ünnepségen, a „bárány menyegzőjén” (I. Korinthusbeliek 15:51-52, I. Thessalonika 4:16-17, Jelenések 19:7-9).

Ugyanebben az időben Isten kitölti ítéletét az Antikrisztus gonosz erőire a földön, akik, miután kegyetlenül üldözték Isten követőit és pusztulást hoztak a világra, megtapasztalják a földi poklot (Jelenések 16:1-11). Sajnos ezek az emberek Isten ítéletének elszenvedését követően sem térnek meg gonoszságukból és ahelyett, hogy Istenhez fordulnának, úgy döntenek inkább Istent okolják minden bajukért (Jelenések 16:8-11).

Az Antikrisztus csapatai Josafát völgyében gyűlnek össze, Megiddó, azaz Armageddon magaslata mellett, hogy megütközzenek a világbirodalommal szembenálló erőkkel (Jelenések 16:12-16). A csata Megiddótól egészen Jeruzsálem kapujáig dúl majd (Jóel 3:10-14, Zakariás 14:1-5).

Jézus és valamennyi követője, a történelem minden korszakából, fehér mennyei lovakon visszatér erre az alkalomra a földre, hogy elpusztítsa az Antikrisztus erőit, a vele szembenállókat pedig kimentse (Jelenések 19:11-21, Zakariás 14:1-5, Ezékiel 39:17:22). A mészárlás olyan rettenetes lesz, hogy csak Izraelben hét hónapba telik majd, míg az összes halottat eltemetik és további hét évbe, míg a csatából hátramarad romokat eltakarítják (Ezékiel 39:9-16).

Az Armageddoni csata során a hamis próféta és az Antikrisztus „elfogatnak” és mindketten egyenesen a tűz tavába, azaz a pokolba kerülnek (Jelenések 19:20, Dániel 7:11). A sátánt pedig, aki az Antikrisztust megszállta korábban, egy angyal megkötözi ezer esztendőre és bezárja a „feneketlen lyukba” (Megjegyzés: így áll az eredeti görög szövegben, a magyar fordításokból kimaradt; Jelenések 20:1-3).

Jézus és minden, a történelem során élt megváltott, feltámadt gyermeke, az Armageddoni csatát túlélő emberekkel közösen egy új, jobb világot építenek és megalapítják Isten királyságát a földön (Dániel 7:18, 27; Jelenések 2:26, 20:4,6). Akkor végre Jézus uralma alatt megszűnik minden háború, a világot pedig igazságosan, szabadságban irányítják. Mindenki békében, bőségben és boldogan élhet. Jézus „ítéletet tesz a nemzetek között, és bíráskodik sok nép felett; és csinálnak fegyvereikből kapákat, és dárdáikból metszőkéseket, és nép népre kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanul.” (Ézsaiás 2:4) Ez lesz a végső lefegyverkezés!

Ez a Bibliában Millenniumként említett időszak, ahogy a névből is kikövetkeztethetjük, ezer évig tart majd. Megszűnik az átok, amit az ember bűnbeesése hozott a világra és a földön ismét édeni állapotok uralkodnak majd. „És lakozik a farkas a báránynyal, és a párducz a kecskefiúval fekszik, a borjú és az oroszlán-kölyök és a kövér barom együtt lesznek, és egy kis gyermek őrzi azokat;” (Ézsaiás 11:6-7).

Készen állsz ezekre az eseményekre? Ha úgy érzed nem, talán itt az ideje, hogy befogadd Jézust a szívedbe és jobban megismerd az itt leírtakat.” (Az „Armageddoni csata” című rész szerzője Joseph Vandel, akinek az idézőjelben közölt tanítása a http:időkjelei.hu oldalon található.)

Dr. Mészáros Kálmán

egyháztörténész

 

Évforduló:

Lelkipásztor beiktatás Kispesten

A Kispesti Baptista Gyülekezet testvérisége kilenc hónapig tartó imádságos várakozás után hívta meg 100%-os egységben Dr. Mészáros Kálmán lelkipásztort, a nagy múltú és szépreményű közösség élére. A beiktatási istentiszteletre 2013. április 6-án került sor, amelyen színültig megtelt a közel 400 ülőhelyes neoklasszicista stílusban épített imaház.

Dr. Mészáros Kálmán lelkipásztor székfoglaló igehirdetése

A beiktatás szolgálatát Mészáros Kornél, az MBE főtitkára végezte. Az ünnepélyes alkalmat Meláth Attila, a budapesti egyházkerület elnöke vezette le. A főtitkári igehirdetés és az azt követő ünnepélyes beiktató fogadalomtétel után az áldáskérő imádságra került sor. Az új lelkipásztor és családja köré a korábbi lelkipásztorok is odaálltak áldásra emelt kezekkel.

A jelenlévő lelkipásztorok áldást mondanak
a Mészáros család fölött

A szószéki biblia átvétele után dr. Mészáros Kálmán testvér székfoglaló bizonyságtétele következett, melyben a beiktatott lelkipásztor arról szólt, hogy az Úr egy prófétai üzeneten keresztül hogyan győzte meg újonnan kapott őrállói feladatának fölvállalásáról: „Kerestem köztük valakit, aki építené a falat, és odaállana a résre színem elé az országért, hogy ne pusztítsam el, de nem találtam… Emberfia! Téged őrállóvá tettelek Izráel házában. Ha igét hallasz tőlem, figyelmeztesd őket az én nevemben!…” (Ez. 22,30; 33,7-9)

A kispesti gyülekezet nőtestvérei
köszöntik az új lelkipásztornét
Mészárosné dr. Seres Leilát

Ezt követően tisztelettel emlékezett meg a gyülekezet korábbi pásztorairól: Udvarnoki András, Csopják Attila, dr. Udvarnoki Béla, dr. Tresánszky Vilmos, Baranyay Mihály, Ifj. Udvarnoki András, dr. Nagy József, dr. Szebeni Olivér, Lovas András, Pátkai Béla, Sinka Csaba testvérekről. Kiemelte azt a tényt, hogy a felsoroltak között ott találhatjuk teológiánk alapító igazgatóját, neves tanárait és professzorait épp úgy, mint a baptista egyház számos kerületi és országos tisztségviselőjét, valamint felekezetközi szervezetek vezetőit, akik kiemelkedő munkát végeztek a gyülekezeti szolgálatuk mellett.

Az új lelkipásztor, aki ugyancsak egyháztörténész és a baptista teológia tanára, fölhívta a figyelmet arra a szentírási kijelentésre, amelyben Isten ezt üzeni népének: „Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múltakon tűnődjetek! Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni, majd megtudjátok!” (És. 43,18-21) Majd arról a reményteljes bibliai látásáról tett tanúbizonyságot, amit a kispesti gyülekezet jövőjével kapcsolatban értett meg az Írásból: „Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az Úr - békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek…” (Jer. 29,11-14)

Sinka Csaba előd lelkipásztor átadja a szószéki Bibliát
utódjának Dr. Mészáros Kálmánnak

Az üdvözletek sorát a kispesti gyülekezet részről Gerő Tamás, gyülekezetvezető helyettese nyitotta meg, majd Kovács Pálné, Ibolya köszöntötte a lelkipásztor feleségét dr. Mészárosné dr. Seres Leilát és családját. A korábbi székesfehérvári gyülekezet nevében Bödő Sándor presbiter szólt, majd a jelenlévő baptista lelkipásztorok, így többek között Békési Sándor, Háló Gyula, Katona Béla, Plank József, Kübler János, Vass Gergely és Kissné Pető Anna egy-egy igével köszöntötték az újonnan beiktatott pásztort.

Telt ház a kispesti baptista templomban

A testvéregyházak részről dr. Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, valamint Hegedűs László római katolikus, dr. Jaczkó Sándor görög katolikus, Harkai Ferenc református, Széll Bulcsú evangélikus, dr. Tokics Imre adventista lelkipásztorok kívántak áldást baptista gyülekezet új pásztorára. A civil szervezetek nevében Kispest polgármestere Gajda Péter, majd a kerület országgyűlési képviselője dr. Tarnai Richárd emelkedett szólásra, végül dr. Weisz Péter a Barankovics Izraelita műhely elnöke mondta el jókívánságait.

Levélben küldte áldáskívánását többek között Balog Zoltán kormánytag, Emberi Erőforrások minisztere, Steinbach József, a MEÖT elnöke, református püspök, D. Szebik Imre, Magyar Bibliatársulat elnöke, ny. evangélikus püspök, Papp János baptista, és Pataky Albert pünkösdi egyházelnökök, valamint Csernák István metodista szuperintendens.

Az összevont énekkart Oláh Gábor, a zeneügyi bizottság tiszteletbeli elnöke vezényelte, a zongorát Tóth Sámuel zongoraművész, az orgonát Tóka Szabolcs orgonaművész szólaltatta meg.

Soli Deo Gloria

Békehírnök, 2013. április 28.

HITHŐSÖKRE  EMLÉKEZTÜNK  BUDAPESTEN  A  HŐSÖK TERÉN
Az anabaptista reformátorok 490 évvel ezelőtt érkeztek hazánkba. Ennek emlékére a Magyarországi Baptista Egyház Történelmi Bizottsága és a Kispesti Baptista Gyülekezet közös szervezésében hithőseinkre emlékeztün
Budapesten a Hősök terén.

A Budapest - Hősök terén megtartott reformációs megemlékezésen
Dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész szól az egybegyültekhez
Bethlen Gábor erdélyi nagfejedelem emlékműve előtt.

Mögötte a Nagyvárad-Belvárosi Magyar Baptista Gyülekezet ének és zenekara áll.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Hősök terén álló szobránál elhangzó megemlékezés:

„Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet."

Bethlen Gábor (1580-1629)

400 éves évforduló
Ezekben a napokban emlékezünk Bethlen Gábor Erdély fejedelmévé választásának 400. évfordulójára. 1613. október 23-án a török csapatok jelenlétében iktatták be fejedelmi tisztségébe Bethlen Gábort, a Kolozsváron megtartott országgyűlésen. Vérzivataros esztendők voltak abban a korszakban is a Kárpát-medencében. Két világhatalom szorításában vergődött hazánk sokat szenvedett népe. Magyarország az 1526-os mohácsi vereséget követően előbb kettő, majd Buda 1541-es török elfoglalásával három részre szakadt. Az ország középső, Hódoltságnak nevezett részét a törökök szállták meg. Északon és Nyugaton az ún. Királyi Magyarország Habsburg fennhatóság alá került, Keleten pedig a középkori erdélyi vajdaságból és hozzá kapcsolódó részekből jött létre előbb a Keleti Magyar Királyság, amely később Erdélyi Fejedelemség nevet kapta

Dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész megemlékezése

A protestantizmus bátor védelmezője Bethlen Gábor fejedelemmé választása kapcsán nehéz politikai örökséget kapott. Míg az ország egy harmada oszmán-török megszállás alatt sínylődött. Nyugat- és Észak-Magyarországot pedig a 30 évig tartó vallásháború kiterjedése fenyegette, melynek során hazánk elfoglalására készülő katolikus Habsurg fejedelem, II. Ferdinánd vívta ádáz területszerző küzdelmét a protestáns közép-európai uralkodókkal. Először a csehekkel és morvákkal, majd a protestáns koalíció legelkötelezettebb tagállamával, a magyar-erdélyi fejedelemséggel került katonai konfliktusba. Ekkor lépett a színre Bethlen Gábor, Erdély, majd Magyarország törvényesen megválasztott fejedelme, aki elkötelezett protestáns hitű uralkodóként az ugyancsak protestánssá lett Csehek honvédő háborújában nyújtott katonai segítséget.

Mit fejez ki a szobor? A békesség és vallásszabadság fejedelme. Bethlen Gábornak, a Hősök terén álló szobra a Csehekkel 1620-ban kötött szövetségkötés pillanatát örökíti meg. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ez a szobor 1902-1945 között a Kodály köröndön állt Bocskay István szobrával együtt, ahonnan a háborúban megsérült, majd ledöntött Habsburg uralkodók szobrai helyére kerültek ide, a Hősök tere félköríves szoborcsarnokába.) 1620-ban mintegy 3.000 katonával vonult föl Bethlen, hogy a protestáns koalíció tagjaként, a csehekkel szövetkezve visszaverje és végül fölszabadítsa a katolikus Habsbugok elnyomása alá került népeket, így hazánk észak-nyugati területei.

Magyar királlyá választják Sikeres hadjáratok és előnyös békekötések követték egymást, eközben 1620-ban a felvidéki Besztercén Magyarország törvényes királyává is megválasztották. Először Kassát nevezi ki országa fővárosává, mégsem koronáztatta magyar királlyá magát. Annak ellenére, hogy sikeres diplomáciai megállapodásokat sikerül kötnie a háborúzó felekkel, 1622-ben Nikolsburgban békét köt Habsburg (II) Ferdinánddal és ezzel együtt véglegesen lemondott a magyar koronáról. 16 éves fejedelmi munkássága (1613-1629) legnehezebb éveit élte ekkor, elveszíti első feleségét az akkor 37 éves Károlyi Zsuzsannát. Visszavonul Erdély területére, és Gyulafehérvárt jelöli ki a fejedelemség politikai központjaként. 

A Magyarországi Baptista Egyház képviseletében Papp János elnök,

Durkó István misszióigazgató és dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész

helyezett el koszorút a nagyfejedelem emlékművénél

Anabaptisták bátor védelmezője Az 1620-as években ismeri meg közelebbről a cseh/morva-oszták-magyar hármas határ környékén letelepedett, Svájcból Ausztrián keresztül, hitük miatt idemenekülő anabaptista hívőket is.
Az anabaptistákkal a morvaországi, Habsburg-ellenes hadjáratok alkalmával volt lehetősége személyesen is találkoznia a fejedelemnek. A hadszíntérré váló morva-magyar határon ugyanis feltűnt számára a több tízezres hadsereg ellátásában és a katonák gyógyításában, menetfelszerelésük javításában önzetlenül segédkező anabaptista/hutterita atyafiak.
Ugyanakkor láthatta azt is, hogy ezek a becsületes, minőségi munkát végző emberek mennyi szenvedésnek, megpróbáltatásnak vannak kitéve mind a protestáns, mind a katolikus hatalmasságok vallási türelmetlensége miatt. Bethlen hivatalos népszámlálást is végez, melynek eredményeként mintegy 70.000 anabaptista/hutterita menekültet számolnak össze, mintegy 180 településen, melynek Nikolsburg volt a szellemi központja. Ekkor hozza meg Bethlen Gábor azt a kardinális döntést, hogy az anabaptistákat kimenekíti ebből vallásüldözéssel vészterhes háborús övezetből, és Erdélybe, a vallásszabadság (Torda: 1568) szigetére telepíti át őket. Az első csoport 1621. tavaszán indult Magyarország északnyugati (Felvidék) határáról, Erdély akkori fővárosa, Gyulafehérvár irányába katonai oltalom mellett, amit több ezer fős újabb áttelepülési hullám követett 1621-1622 között. Gyulafehérvár közelében, a Maros folyó mentén található Alvincot és környékét jelöli ki a nagyfejedelem, az anabaptisták központjaként, ahol törvényes védelemről is gondoskodott.
A 1622. májusában a Kolozsváron megtartott országgyűlésen „Teljes vallásszabadságot és adómentességet adott nekik.” Ezt a rendelkezést 1625. augusztusában újabb oklevéllel erősíti meg a fejedelem. Bethlen 16 éves uralma Erdély aranykorának („édenkert”) számít. Az uralkodó gazdaságilag felvirágoztatta, amit többek között a merkantilista szemlélet átvételével és a Nyugat-Európában üldözött protestánsok – elsősorban anabaptisták, vagy más néven habánok – betelepítésével alapozott meg. Sajnos 1629-ben bekövetkezett korai halála, - 49 éves volt – megakadályozta, hogy fejedelmi művét megszilárdítsa. Második feleségére, Brandenburgi Katalinra, a fiatal özvegyre hagyva az erdélyi fejedelemség megüresedett trónját.

 

Néma főhajtás a hősök előtt

Miért jöttünk most ide a Hősök terére?

Most azonban emeljük magasabbra a tekintetünket a Hősök terének közepén álló obeliszk tetejére, Gábriel arkangyal alakjára, akinek egyik kezében keresztet, a másikban koronát tart, mert nincs korona kereszt nélkül!
Gábriel/Gábor arkangyal hozta a názáreti ácsnak és hitvesének is az Istentől küldött Szabadítóról szóló prófétai üzenetet: „Nevezd Jézusnak, mert ő szabadítja meg népét bűneiből” (Máté 1,18)
Engedjék meg, hogy e megemlékezés végén megemlítsek egy gimnáziumi emlékemet. Osztálykirándulásra jöttünk Pécsről (az azóta baptista fenntartásúvá lett Széchenyi Gimnázium diákjaiként) Budapestre. A városnézés során ide is ellátogattunk. A kísérőtanárunk megállított bennünket a félkörös oszlopcsarnokban elhelyezett magyar királyok, fejedelmek, szabadsághősök szobrai előtt, Szt. István királytól, Bethlen Gáboron át egészen Kossuth Lajosig. Amikor a sor végéhez ért, ösztönösen kérdeztem meg tőle a többi osztálytársam előtt: „Csak ennyi hősünk van? És hol vannak a többiek?” – Ő ránk mutatott és ezt mondta: „Köztetek!” – Azóta sem felejtettem el…
Most én mondom ugyanezt az itt állók felé: Ki áll a hithősök sorába? A következő korok hősei itt állnak közöttünk. Akik az előttünk járók életpéldájából erőt merítve a jelenben és a jövőben válnának Isten hiteles tanúivá. Lehet, hogy a jelen világban névtelen hősök lesznek. Nevüket nem vésik szobortalapzatra, vagy emléktáblára, de a Bárány Jézustól kapott új nevük ott fog ragyogni az Élet könyvében kitörölhetetlenül.
Befejezésül Dániel próféta Szentlélektől ihletett szavait idézem, aki ezt írta: „Azok közül, akik alusznak a föld porában, sokan felébrednek majd: némelyek örök életre, némelyek gyalázatra és örök utálatra. Az okosok fényleni fognak, mint a fénylő égbolt, és akik sokakat igazságra vezettek, mint a csillagok, mindörökké.” (Dániel 12,3)
Most pedig egy főhajtással és koszorú elhelyezésével, emlékezzünk a nagyfejedelem életpéldájára és egy rövid hálaimával fejezzük ki tiszteletünket Történelem Ura előtt, aki királyokat dönt és emel népe védelmezésére, megmentésére, vagy éppen ítéletére. Mert övé minden hatalom mennyen, földön, most és mindörökké. Ámen!

Dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész

Elhangzott: Budapest - Hősök tere, 2013. október 20.

 

A megemlékezésnek méltó keretet adott a Nagyvárad-Belvárosi Magyar Baptista Gyülekezet ének- és zenekarának nagyszerű szolgálata Bokor Barnabás karnagy vezényletével.