Történelmi megemlékezés és evangelizációs napok Aradon
Az Arad-Belvárosi
Magyar Baptista Gyülekezet kezdeményezésére 2015. március 13-15 között három
napos zenés evangelizációs alkalomra került sor Arad belvárosában. Az
igehirdetés szolgálatára dr. Mészáros Kálmán
baptista lelkipásztort, a budapesti baptista teológia tanárát hívták meg.
Az ünneplő Arad-Belvárosi Magyar Baptistista Gyülekezet
Az evangelizáló
igehirdetések témája péntek este az "Odaszánás"
fontosságáról szólt (Róma 12,1-2). Vasárnap délelőtt "A Krisztus-követők felelőssége" volt a téma és Jézus Hegyi-beszédéből
vett textus (Máté 5,13-16) alapján. Vasárnap délután pedig egy vetítettképes
előadásra került sor "Krisztus
zászlóvivői - Baptista hithősök a történelemben" címmel.
Az Arad-Belvárosi Gyülekezet Éne
Az evangelizáció
színhelyéül egyrészt a belvárosi baptista gyülekezet újjáépített temploma,
másrészt a város magyar anyanyelvű polgárai számára létesített
Nyugati-Jelen-Ház művelődési központja szolgált.
Ünnepi előadás március 15-én
Ez utóbbi helyen került
megrendezésre a belvárosi baptista gyülekezetet és az RMDSZ megyei
szervezetének közös, március 15-hez kötődő Nemzeti ünnepe is, melyen az ünnep
szónokául "A szabadság ára"
gondolatkörben ugyancsak Mészáros Kálmán történészt kérték fel a helyi
szervezők, melyet a helyi baptista gyülekezet férfikarának énekes szolgálata
tett még színesebbé. Az alkalmak szervezésében és lebonyolításában Simon András helyi lelkipásztor és Bátkai Sándor elöljáró testvér
fáradozott sokat.
Ünnepi megémlékezés a "mártir városban" Aradon. Az előadás címe: "A szabadság ára"
Szombat este egy zenés
evangelizációs programra került még sor a teljesen megtelt Aradi Nagyszínházban
a Magyarországon is jól ismert "Ez
az a nap" szervezésében. Ezen a rendezvényen több magyar és román
énekes és zenész mellett Noel Richard
ismert angol zeneszerző is részt vett. Sőt másnap a magyar gyülekezetben is
szolgált az istentiszteleten. Az igehirdetést itt is Mészáros Kálmán
lelkipásztor, illetve László Viktor
főszervező végezte, akik egyúttal mindketten a Magyar Evangéliumi Szövetség - Aliansz alelnökei.
Aradi "Szabadság" szobor
A szolgálócsoport tagjai külön is látogatást tettek az Aradon kivégzett
'48-as magyar tábornokok emlékére emelt obeliszknél, illetve a belvárosban
ismét helyreállított Szabadság szobornál. Mindkét helyen rövid emlékbeszédek
után piros, fehér, zöld virágokból font koszorút helyeztek el a magyar
szolgálócsoport tagjai. "Az igazak
emléke legyen áldott!"
Arad városában egyébként két magyar és mintegy 18 román anyanyelvű
gyülekezet működik. Közülük nem egy, több száz, sőt, több ezer tagú. A
baptistákon kívül legalább ugyanennyi pünkösdi és egyéb más karizmatikus
gyülekezet is munkálkodik a városban. Közülük néhányat személyesen is
fölkereshettünk a három napos ott tartózkodásunk alatt.
Igehirdetés az Aradi Nagyszínházban
Talán kevesen tudják,
hogy a 170 ezer lakosú Arad városának mintegy 20%-a valamelyik evangéliumi
közösség tagja. Ez egyébként a legmagasabb arányú evangéliumi felekezeti
jelenlét a Kárpát-medence nagyvárosai közül.
Aradi Maranata Román Baptista Imaház
Bárcsak ez lenne jellemző a
Kárpátok koszorúzta szülőföldünk többi településére is. Adja Isten, hogy
hamarosan hazánk területén, határon innen és azon túl is rövid időn belül így
legyen! Soli Deo Glória!
"MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE" KITÜNTETÉST KAPOTT
DR. MÉSZÁROS KÁLMÁN EGYHÁZTÖRTÉNÉSZ, BAPTISTA LELKIPÁSZTOR
Áder János, Magyarország Köztársasági Elnökének megbízásából Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztere, nemzeti ünnepünk alkalmából állami kitüntetéseket adott át 2014. március 15-én, Budapesten a Művészetek Palotájában.
A kitüntetettek között volt Dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész, a Magyarországi Baptista Egyház és a Magyar Baptisták Világszövetsége korábbi elnöke, a Baptista Teológiai Akadémia tanszékvezető docense, a Word of Life – Élet Szava Nemzetközi Bibliaintézet tanára, a Kispesti Bapista Gyülekezet lelkipásztora.
Balog Zoltán miniszter átadja a kitüntetést Mészáros Kálmán egyháztörténésznek
A laudációban többek között ez áll:
„Magyarország Köztársasági Elnöke, Dr. Mészáros Kálmán részére, az egyház életében betöltött jelentős szerepe, valamint a társadalomformáló, egyháztörténeti területen végzett eredményes kutató és nevelő munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozom. Kelt: Budapesten, 2014. évi március hó 7. napján. Aláírás: Áder János, Magyarország Köztársasági Elnöke.”
Mészáros Kálmán és felesége Leila, Balog Zoltán miniszter társaságában
Balog Zoltán miniszter ünnepi beszédében a következőket mondta: „Azok az igaz tettek, amelyek jutalma önmagában van. Amikor nem az elismerés motiválja az embert. Kitüntetést adni akkor jó és hiteles, ha mögötte közösség, és közösségi akarat áll. Egy kitüntetés ugyanis maga a társadalom értékrendjének formálása. Nagy felelősség azok számára, akik adják, és nagy felelősség azok számára, akik kapják, hiszen példaképeket teremt” – mondta beszédében Balog Zoltán. Hangsúlyozta: „a nemzeti közösség akkor emelkedik, ha a munka értékké, társadalmi értékké válik.”
A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje
A tárcavezető elmondta: „Magyarország gazdag ország. Ezt a gazdagságot a legnagyszerűbb erőforrás, az emberi erőforrás bizonyítja a legjobban. Kiemelkedő emberi teljesítményeket adunk a világnak, abban a szerencsés helyzetben vagyunk ugyanis, hogy tehetségtöbbletünk van. Ezt jól mutatja az is, hogy szinte nincs olyan szakma, melyet az állami kitüntetések átadásakor ne érne elismerés.”
A díjkiosztó ünnepségre a Duna-parti Művészetek Palotájában került sor
A miniszter hozzátette: „Aki ma kitüntetést kap, tiszteleg 1848-49 hőseinek emléke előtt, hiszen saját korában, saját eszközeivel és saját szakmájában tesz meg mindent hazájának felemelkedéséért.”
Balog Zoltán miniszter 2014. március 15-én a Művészetek Palotájában elmondott ünnepi beszéde :
Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma Honlapja
Portré a Magyar Evangéliumi Rádióban:
- Hetes kód - Ifjúsági Mûsor: Tisztelet a bátraknak...
- Interjú Dr. Mészáros Kálmán lelkipásztorral
- Műsorszerkesztő: Bödös Eszter - Studiós: Elek Éva
„Fönt jártam a hegyen és láttam az ígéret földjét!”
Megemlékezés az 50 évvel ezelőtt vértanúvá vált dr. Martin Luther King Jr., Nobel-békedíjas baptista lelkipásztorról és édesapja 40 évvel ezelőtt történt magyarországi látogatása alkalmából.
Dr. Martin Luther King Jr. (1929 január 15. - 1968 április 4.)
Ifjabb Martin Luther King 1929. január 15-én született a
Georgia állambeli Atlantában. Édesapja és anyai nagyapja is baptista
lelkipásztorok voltak. Tizenkilenc évesen szociológiából (B.A.), huszonkét
évesen hittudományból (B.D.), huszonhat évesen pedig filozófiából és
teológiából szerzett (Ph.D.) tudományos fokozatot a Bosztoni Egyetemen. Kezdetben az orvosi és a jogi pálya vonzotta,
de végül édesapja példáját követte. Ennek eredményeként avatták föl 1948-ban
baptista lelkipásztorrá. 1953-ban vette feleségül Coretta Scottot,
házasságukból négy gyermek született. Lelkészi szolgálatát 1954-ben kezdte meg
az Alabama államban fekvő Montgomery városában.
Az amerikai Dél akkoriban a szigorú faji elkülönítés
helyszíne volt. Bár a rabszolgákat formálisan majdnem száz éve, a polgárháború
idején felszabadították, a gyakorlatban a feketék másodrendű állampolgároknak
minősültek, akiket minden nyilvános helyen távol tartottak a fehérektől. A King
életét és a modern Amerika képét egyaránt megváltoztató incidens 1955. december
1-jén történt, amikor Montgomeryben egy Rosa
Parks nevű néger varrónő egy autóbuszon nem volt hajlandó átadni helyét egy
fehér utasnak. A nőt a város szegregációs törvényének megsértése miatt
letartóztatták. Vele rokonszenvező fekete aktivisták bojkottot szerveztek a
helyi tömegközlekedés ellen, a mozgalom vezetőjévé a fiatal, tanult Kinget
választották meg.
Martin Luther King temploma Birmingham, Alabamában
A bojkott váratlanul sikeresnek bizonyult: a feketék
inkább gyalogoltak, mintsem buszra szálljanak. Kinget megpróbálták
megfélemlíteni, előbb gyorshajtás miatt vették őrizetbe, majd a helyi Ku Klux
Klan dobott dinamitot házára, végül illegálisnak minősítették a bojkottot és
elítélték. King fellebbezett, és a szövetségi bíróság kimondta: az alabamai
buszokon alkalmazott elkülönítés alkotmányellenes és eltörölte azt.
Az akció sikere után King életre hívta az országos
polgárjogi mozgalmat, megszervezte a Déli Keresztény Vezetők Konferenciáját. A
száznál is több egyházi és polgári szervezetet tömörítő szövetség elnökeként
erőszakmentesen, az alkotmányra hivatkozva harcolt a megkülönböztetés
felszámolásáért. Hazaköltözött Atlantába, ahol egy áruházi demonstráció során
ismét letartóztatták, és bár a vádat ejtették, korábbi gyorshajtási ügyére
hivatkozva börtönbüntetésre ítélték. Az eset hatalmas feltűnést keltett, a
tiszteletest végül John F. Kennedy
demokrata párti elnökjelölt közbenjárására engedték szabadon. (Kennedy nyolc
nappal később, főként a feketék szavazataival megnyerte az elnökválasztást.)
"Van egy álmom"
King mozgalma 1960 és 1965 között érte el legnagyobb
eredményeit: békés taktikáját, az ülősztrájkok, tiltakozó tüntetések
szervezését nem csak a fekete
közösség többsége, de a liberális fehérek is támogatták. A
polgárjogi mozgalom tetőpontját az 1963. augusztus 28-i washingtoni tüntetés
jelentette, amikor több mint 200 ezren (nem csak feketék) hallgatták King
leghíresebb, „Van egy álmom” kezdetű
beszédét. (A beszéd ma már tananyag az amerikai iskolákban.) Az alábbi felvétel Debrecenben készült 2012-ben, Martin Luther King szobrának leleplezése alkalmával:
Ebből idézek a
következőkben: „Van egy álmom, hogy eljön
a nap, amikor a nemzet fölemelkedik és igazán megéli azt, miben hisz, azaz,
hogy ’Magától érthetőnek tartjuk, hogy minden ember egyenlőnek
teremtetett!’…Van egy álmom, hogy négy kicsiny gyermekem egy napon olyan nemzet
tagjává válik, amelyben nem bőrük színe, hanem jellemük mértéke szerint ítélik
meg őket… Van egy álmom, hogy eljön az a nap, amikor ’minden völgy
fölemelkedik, és minden hegy és halom alászáll. Az egyenetlen egyenessé és a
bércek rónává lesznek és megjelenik az Úr dicsősége és minden test látni fogja
azt”.
Martin Luher Kinget szoros barátság fűzte Billy Graham evangélistához is
1964-ben megszületett a polgárjogi törvény, amely
felhatalmazta a szövetségi kormányt, hogy hatályon kívül helyezhesse a faji
megkülönböztetés minden formáját. King abban az évben 350 beszédet mondott, az
egyiket Oslóban, amikor átvette a neki ítélt Nobel-békedíjat.
Voltak azonban ellenfelei a „sötét” oldalon is: a
feketék közül sokan nem értettek egyet békés módszereivel, később nyíltan
szembefordultak vele és „Tamás bátyának”
nevezték. A Ku Klux Klan sem volt tétlen: 1961-ben megrohamozták azt a
templomot, ahol prédikálni próbált, egyedül Mississippi államban negyven
polgárjogi aktivistát lincseltek meg. 1965-ben King egy nagyszabású tiltakozó
felvonulást vezetve inkább visszafordult, amikor rendőrségi úttorlasszal került
szembe. Ezért sok radikális, főleg fiatal fekete megalkuvónak minősítette,
azzal vádolta, hogy lepaktált az állami hatóságokkal és szakított vele. Békés
fellépése egyre kevesebb eredményt hozott, s amikor a vietnami háború ellen is
felemelte szavát, jónéhány újabb támogatóját veszítette el.
Martin Luther King igét hirdet a birminghami baptista gyülekezetben: Fönt jártam a hegyen...
1968. április elején egy helyi sztrájk támogatására
Memphisbe utazott. Április 4-én este a szállásául szolgáló motel erkélyén egy
zsoltárról beszélgetett társaival, amikor egy orgyilkos golyója végzett vele.
Ekkor mindössze 39 éves volt. A tettest, a fehér bőrű James Earl Rayt hetekkel később Londonban tartóztatták le, s miután
beismerte bűnösségét, kilencvenkilenc év börtönre ítélték.
Martin Luther King utolsó prédikációjában, 1968. április 3-án az ellene elkövetett merénylet előtti estén, mintha megérezte volna, hogy mi vár rá, ezt mondta: „Fönt jártam a hegyen és láttam az ígéret földjét!” Ezt a döbbenetes prédikációrészletet láthatják itt a következő felvételen:
A feketék egyenjogúságáért oly sokat tevő, az erőszakot elvető lelkipásztor ma már az amerikai örökség része. Egy 2001-es közvélemény-kutatás szerint Jézus Krisztus után a második legnagyobb hős az amerikaiak szemében, megelőzve John F. Kennedyt és Teréz anyát. Születésnapja (pontosabban január harmadik hétfője) az Egyesült Államokban hivatalos munkaszüneti nap.
Megdöbbentő személyes élmény volt számomra amikor 2002 ben személyesen is járhattam Birmingham városában és fölkereshettem több dr. Martin Luther King életével kapcsolatos történelmi
emlékhelyet. Mint ismeretes az ’50-es, ’60-as évek Amerikája
polgárjogi mozgalmának egyik forró pontja volt ez a város. A faji
megkülönböztetés abban az időben talán ezen a vidéken volt a legszembetűnőbb és
legkegyetlenebb. Fölkerestem azt a templomot, ahol dr. Martin Luther King baptista mártírlelkész maga is prédikált,
ahol erőszakmentes elveit hangoztatta, és fekete hittestvérei méltatlan
élethelyzete ellen protestált. Ahol az utcán hatalmas tömegek élén haladva
vonult és énekelte sokakkal együtt az ismert néger spirituálét: „We shall over come… Mi győzni fogunk!”
Martin Luther King beszédét egyenes adásban közvetítették Washingtonból
A birminghami fekete baptisták legnagyobb temploma mellett áll a Polgári Jogok Nemzetközi Intézete. Itt
nemcsak a korabeli események elevenednek fel egy-egy nevezetesebb emléktárgy,
döbbenetes dokumentumfilm segítségével, de megrázó élményként éli át az ember e
politikai feszültséggel teljes, szinte polgárháborúba sodródó Amerika sötét korszakának egymást követő tragédiáit.
A Kennedy fivérek értelmetlen tragikus halálát, a washingtoni többszázezres
tömegdemonstrációt, dr. King tiszteletes ott elmondott prófétikus beszédét: „I have a dream… - Van egy álmom...”
⏩Martin Luther King: "Van egy álmom" - teljes washingtoni beszéd magyar fölirattal ⏪
Láttam azt a börtöncellát, ahol az igazság bátor hirdetése miatt rabság töltötte. Olvastam az innen kiküldött, megrendítő, hittestvéreit bátorító leveleit. Végül a fiatal lelkész életét kioltó fegyverropogás ébreszti a szemlélődőt a véres valóságra... Arra a gyakran elhangzó kérdésre pedig, hogy: „Volt-e valami értelme a véráldozatnak?” -, Jézus szavai jutnak eszünkbe: „Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért…” (Ján. 15:13-14)
Martin Luther King és felesége Coretta Scott síremléke Atlanta, Georgiában
Ötven évvel a tragikus események után
nagy változást láthatunk a polgári jogok, és a faji megkülönböztetés
kérdésében. Megszűntek a fehér és fekete lakosságot megalázóan elkülönítő
felszólítások, a jogegyenlőség minden állampolgárt megillet. Sőt, a város
történetében először fekete polgármestert választottak, aki ugyancsak baptista. Mi magyar baptisták is tisztelettel emlékezünk a mártírhalált halt baptista lelkipásztorra,
Martin Luther King Jr. testvérünkre, nem feledve az ősegyház hitvallását: „A mártírok vére magvetés!”
Id, Martin Luther King meghívása Magyarországra. A hivatalos meghívót dr. Haraszti Sándor, valamint idősebb dr. Mészáros Kálmán és felesége adta át Atlantában, King tiszteletes irodájában.
Dr. Martin Luther King édesapja,
idősebb dr. Martin Luther King maga is baptista lelkipásztor volt
Atlantában. Fia mártírhalálának 10 éves évfordulóján 1978-ban a
Magyarországi Baptista Egyház meghívására hazánkba látogatott. (A hivatalos
meghívót Dr. Haraszti Sándor
orvos-misszionárius, az amerikai magyar baptisták akkori vezetője és az éppen
Amerikában igehirdetői körúton szolgálatot teljesítő idősebb Dr. Mészáros Kálmán, a magyarországi
baptisták akkori alelnöke és felesége adta át idősebb Martin Luther Kingnek 1973-ban Atlantában.)
Látogatása során több igehirdetést és
teológiai előadást tartott a fővárosban és Debrecenben, úgy a baptista, mint
református gyülekezetekben, valamint Budapesten a Baptista Teológiai
Akadémián. Az említett helyszíneken annak idején magam is részt vettem és
fiatal teológusként személyesen is találkozhattam vele. Így életem meghatározó
emlékei között tarthatom számon a mártírlelkipásztor és családja
élettörténetét.
"Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket." (Zsid. 13,7) Ezt az igét idéztem Martin Luther King szobrának leleplezése alkalmával Debrecenben 2012-ben, a Magyarországi Baptista Egyház élén végzett 12 éves országos elnöki szolgálatom befejezésekor. SDG.
Újabb megemlékezés Debrecenben 2020-ban
Dr.
Mészáros Kálmán
egyháztörténész
2014. november 4., kedd
HITHŐSÖKRE EMLÉKEZTÜNK BUDAPESTEN A HŐSÖK TERÉN Az anabaptista reformátorok 490 évvel ezelőtt érkeztek hazánkba. Ennek emlékére a Magyarországi Baptista Egyház Történelmi Bizottsága és a Kispesti Baptista Gyülekezet közös szervezésében hithőseinkre emlékeztün Budapesten a Hősök terén.
A Budapest - Hősök terén megtartott reformációs megemlékezésen Dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész szól az egybegyültekhez Bethlen Gábor erdélyi nagfejedelem emlékműve előtt.
Mögötte a Nagyvárad-Belvárosi Magyar Baptista Gyülekezet ének és zenekara áll.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Hősök terén álló szobránál elhangzó megemlékezés:
„Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet."
Bethlen Gábor (1580-1629)
400 éves évforduló Ezekben a napokban emlékezünk Bethlen Gábor Erdély fejedelmévé választásának 400. évfordulójára. 1613. október 23-án a török csapatok jelenlétében iktatták be fejedelmi tisztségébe Bethlen Gábort, a Kolozsváron megtartott országgyűlésen. Vérzivataros esztendők voltak abban a korszakban is a Kárpát-medencében. Két világhatalom szorításában vergődött hazánk sokat szenvedett népe. Magyarország az 1526-os mohácsi vereséget követően előbb kettő, majd Buda 1541-es török elfoglalásával három részre szakadt. Az ország középső, Hódoltságnak nevezett részét a törökök szállták meg. Északon és Nyugaton az ún. Királyi Magyarország Habsburg fennhatóság alá került, Keleten pedig a középkori erdélyi vajdaságból és hozzá kapcsolódó részekből jött létre előbb a Keleti Magyar Királyság, amely később Erdélyi Fejedelemség nevet kapta
Dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész megemlékezése
A protestantizmus bátor védelmezője Bethlen Gábor fejedelemmé választása kapcsán nehéz politikai örökséget kapott. Míg az ország egy harmada oszmán-török megszállás alatt sínylődött. Nyugat- és Észak-Magyarországot pedig a 30 évig tartó vallásháború kiterjedése fenyegette, melynek során hazánk elfoglalására készülő katolikus Habsurg fejedelem, II. Ferdinánd vívta ádáz területszerző küzdelmét a protestáns közép-európai uralkodókkal. Először a csehekkel és morvákkal, majd a protestáns koalíció legelkötelezettebb tagállamával, a magyar-erdélyi fejedelemséggel került katonai konfliktusba. Ekkor lépett a színre Bethlen Gábor, Erdély, majd Magyarország törvényesen megválasztott fejedelme, aki elkötelezett protestáns hitű uralkodóként az ugyancsak protestánssá lett Csehek honvédő háborújában nyújtott katonai segítséget.
Mit fejez ki a szobor? A békesség és vallásszabadság fejedelme. Bethlen Gábornak, a Hősök terén álló szobra a Csehekkel 1620-ban kötött szövetségkötés pillanatát örökíti meg. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ez a szobor 1902-1945 között a Kodály köröndön állt Bocskay István szobrával együtt, ahonnan a háborúban megsérült, majd ledöntött Habsburg uralkodók szobrai helyére kerültek ide, a Hősök tere félköríves szoborcsarnokába.) 1620-ban mintegy 3.000 katonával vonult föl Bethlen, hogy a protestáns koalíció tagjaként, a csehekkel szövetkezve visszaverje és végül fölszabadítsa a katolikus Habsbugok elnyomása alá került népeket, így hazánk észak-nyugati területei.
Magyar királlyá választják Sikeres hadjáratok és előnyös békekötések követték egymást, eközben 1620-ban a felvidéki Besztercén Magyarország törvényes királyává is megválasztották. Először Kassát nevezi ki országa fővárosává, mégsem koronáztatta magyar királlyá magát. Annak ellenére, hogy sikeres diplomáciai megállapodásokat sikerül kötnie a háborúzó felekkel, 1622-ben Nikolsburgban békét köt Habsburg (II) Ferdinánddal és ezzel együtt véglegesen lemondott a magyar koronáról. 16 éves fejedelmi munkássága (1613-1629) legnehezebb éveit élte ekkor, elveszíti első feleségét az akkor 37 éves Károlyi Zsuzsannát. Visszavonul Erdély területére, és Gyulafehérvárt jelöli ki a fejedelemség politikai központjaként.
A Magyarországi Baptista Egyház képviseletében Papp János elnök,
Durkó István misszióigazgató és dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész
helyezett el koszorút a nagyfejedelem emlékművénél
Anabaptisták bátor védelmezője Az 1620-as években ismeri meg közelebbről a cseh/morva-oszták-magyar hármas határ környékén letelepedett, Svájcból Ausztrián keresztül, hitük miatt idemenekülő anabaptista hívőket is. Az anabaptistákkal a morvaországi, Habsburg-ellenes hadjáratok alkalmával volt lehetősége személyesen is találkoznia a fejedelemnek. A hadszíntérré váló morva-magyar határon ugyanis feltűnt számára a több tízezres hadsereg ellátásában és a katonák gyógyításában, menetfelszerelésük javításában önzetlenül segédkező anabaptista/hutterita atyafiak. Ugyanakkor láthatta azt is, hogy ezek a becsületes, minőségi munkát végző emberek mennyi szenvedésnek, megpróbáltatásnak vannak kitéve mind a protestáns, mind a katolikus hatalmasságok vallási türelmetlensége miatt. Bethlen hivatalos népszámlálást is végez, melynek eredményeként mintegy 70.000 anabaptista/hutterita menekültet számolnak össze, mintegy 180 településen, melynek Nikolsburg volt a szellemi központja. Ekkor hozza meg Bethlen Gábor azt a kardinális döntést, hogy az anabaptistákat kimenekíti ebből vallásüldözéssel vészterhes háborús övezetből, és Erdélybe, a vallásszabadság (Torda: 1568) szigetére telepíti át őket. Az első csoport 1621. tavaszán indult Magyarország északnyugati (Felvidék) határáról, Erdély akkori fővárosa, Gyulafehérvár irányába katonai oltalom mellett, amit több ezer fős újabb áttelepülési hullám követett 1621-1622 között. Gyulafehérvár közelében, a Maros folyó mentén található Alvincot és környékét jelöli ki a nagyfejedelem, az anabaptisták központjaként, ahol törvényes védelemről is gondoskodott. A 1622. májusában a Kolozsváron megtartott országgyűlésen „Teljes vallásszabadságot és adómentességet adott nekik.” Ezt a rendelkezést 1625. augusztusában újabb oklevéllel erősíti meg a fejedelem. Bethlen 16 éves uralma Erdély aranykorának („édenkert”) számít. Az uralkodó gazdaságilag felvirágoztatta, amit többek között a merkantilista szemlélet átvételével és a Nyugat-Európában üldözött protestánsok – elsősorban anabaptisták, vagy más néven habánok – betelepítésével alapozott meg. Sajnos 1629-ben bekövetkezett korai halála, - 49 éves volt – megakadályozta, hogy fejedelmi művét megszilárdítsa. Második feleségére, Brandenburgi Katalinra, a fiatal özvegyre hagyva az erdélyi fejedelemség megüresedett trónját.
Néma főhajtás a hősök előtt
Miért jöttünk most ide a Hősök terére?
Most azonban emeljük magasabbra a tekintetünket a Hősök terének közepén álló obeliszk tetejére, Gábriel arkangyal alakjára, akinek egyik kezében keresztet, a másikban koronát tart, mert nincs korona kereszt nélkül! Gábriel/Gábor arkangyal hozta a názáreti ácsnak és hitvesének is az Istentől küldött Szabadítóról szóló prófétai üzenetet: „Nevezd Jézusnak, mert ő szabadítja meg népét bűneiből” (Máté 1,18) Engedjék meg, hogy e megemlékezés végén megemlítsek egy gimnáziumi emlékemet. Osztálykirándulásra jöttünk Pécsről (az azóta baptista fenntartásúvá lett Széchenyi Gimnázium diákjaiként) Budapestre. A városnézés során ide is ellátogattunk. A kísérőtanárunk megállított bennünket a félkörös oszlopcsarnokban elhelyezett magyar királyok, fejedelmek, szabadsághősök szobrai előtt, Szt. István királytól, Bethlen Gáboron át egészen Kossuth Lajosig. Amikor a sor végéhez ért, ösztönösen kérdeztem meg tőle a többi osztálytársam előtt: „Csak ennyi hősünk van? És hol vannak a többiek?” – Ő ránk mutatott és ezt mondta: „Köztetek!” – Azóta sem felejtettem el… Most én mondom ugyanezt az itt állók felé: Ki áll a hithősök sorába? A következő korok hősei itt állnak közöttünk. Akik az előttünk járók életpéldájából erőt merítve a jelenben és a jövőben válnának Isten hiteles tanúivá. Lehet, hogy a jelen világban névtelen hősök lesznek. Nevüket nem vésik szobortalapzatra, vagy emléktáblára, de a Bárány Jézustól kapott új nevük ott fog ragyogni az Élet könyvében kitörölhetetlenül. Befejezésül Dániel próféta Szentlélektől ihletett szavait idézem, aki ezt írta: „Azok közül, akik alusznak a föld porában, sokan felébrednek majd: némelyek örök életre, némelyek gyalázatra és örök utálatra. Az okosok fényleni fognak, mint a fénylő égbolt, és akik sokakat igazságra vezettek, mint a csillagok, mindörökké.” (Dániel 12,3) Most pedig egy főhajtással és koszorú elhelyezésével, emlékezzünk a nagyfejedelem életpéldájára és egy rövid hálaimával fejezzük ki tiszteletünket Történelem Ura előtt, aki királyokat dönt és emel népe védelmezésére, megmentésére, vagy éppen ítéletére. Mert övé minden hatalom mennyen, földön, most és mindörökké. Ámen!
Dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész
Elhangzott: Budapest - Hősök tere, 2013. október 20.
A megemlékezésnek méltó keretet adott a Nagyvárad-Belvárosi Magyar Baptista Gyülekezet ének- és zenekarának nagyszerű szolgálata Bokor Barnabás karnagy vezényletével.
