Aliansz Teológiai Műhely Piliscsabán

„Ezen a kősziklán építem fel egyházamat!”

Aliansz Teológiai Műhely Piliscsabán

A piliscsabai konferenciai központ kápolnája

Már egy évtizede annak, hogy a Magyar Evangéliumi Szövetség vezetősége Aliansz Teológiai Műhely elnevezéssel, minden esztendőben továbbképzést szervez a szövetséghez tatozó, evangéliumi elkötelezettségű egyházi és felekezeti vezetők, valamint a különböző lelkiségi mozgalmak meghatározó személyiségei számára.  

D. Szabó Dániel

2017. február 21-én a Piliscsabai Béthel Evangélikus Missziói Központja adott ismét otthont a találkozónak. A mintegy negyven résztvevő közel húsz népegyházi, evangéliumi és karizmatikus hátterű magyarországi felekezetet és missziós szervezetet képviselt.

   A találkozó Szeverényi János, az aliansz elnöke, az evangélikus egyház országos missziói lelkészének köszöntőjével és Lukács evangéliumából vett igei elmélkedésével (Lk.10:38-42) vette kezdetét. Kihangsúlyozta, hogy Mária igehallgatása és Márta cselekvő hite egyaránt követendő példa lehet előttünk. A délelőtt során három időszerű témában hangzott el előadás.

Dr. Mészáros Kálmán

D. Szabó Dániel, az Aliansz tiszteletbeli elnöke, református teológiai tanár, „A felekezetek, gyülekezetek kapcsolata, az egymásért vállalt felelősségének bibliai alapjai” címmel tartott érdekfeszítő előadást. „Édesapámat megfosztották palástjától, amikor én is hasonló sorsra jutottam, az egyház hajójából kidobtak, Isten népe mentőcsónakjaiba kerültem” – idézte föl küzdelmes sorsának meghatározó élményét és Isten mindent helyreállító szeretetének bizonyítékait. Látása szerint a reformáció félévezredes jubileumi évében feltétlenül szükség lenne egy teljes spektrumú (népegyházi-evangéliumi) Protestáns Zsinat összehívására, amelyben kész összekötő szerepet vállalni.

Dr. Mészáros Kálmán, az Aliansz alelnöke, a Baptista Teológia Akadémia tanszékvezető docense, a Reformáció 500. évfordulója kapcsán „Egységtörekvések az egyháztörténelem különböző korszakaiban” címmel tartott vetítettképes előadást. Áttekintést adott a bábeli nyelvzavartól, a Krisztus által létrehívott egyház sziklaszilárd alapigazságairól, a pünkösdi lélekáradás egységet teremtő időszakáról, az egyház több évszázados történelmi útjának nehézségeiről, tévelygéseiről, ébredési mozgalmairól, a reformáció korszakalkotó felismeréseiről és az azt követő egységtörekvésekről, egészen napjainkig kihívásainak időszakáig.

Dr. Győri István előadását Szuhánszky Gábor ismerteti

Dr. Győri István, a Sárospataki Református Teológia Akadémia exdékánja „A protestáns ökumené kérdései a reformáció emlékévében” témában dolgozta ki előadását, amit a szerző halaszthatatlan elfoglaltsága miatt Szuhánszky T. Gábor, az Aliansz alelnök ismertetett. „A protestáns szót ma inkább a „tiltakozó” jelentéssel használjuk, pedig a szó eredeti értelme ez: tanúskodik, bizonyságot tesz, kiáll az igaza mellett, a latin pro – ért és a testes - tanú szavakból képzett ige. A protestáns szót ma inkább    a   „tiltakozó” -   értelemben használják. Talán épp az 500 éves jubileum adna alkalmat, hogy visszatérjünk az eredeti, „hitvalló” értelemhez, mely szerint protestáns az, aki hitét vállalja és megvallja” – hangsúlyozta professzor testvérünk.

Horváth István, Papp János és Szeverényi János fejti ki látását

  A délután folyamán pedig előre felkért hozzászólóként Papp János baptista egyházelnök, Pataki Albert pünkösdi egyházelnök, valamint Dr. Khaled A. László metodista szuperintendens, fejtette ki látását a mai egyházak vezetőinek felelősségéről, felekezeteik egymáshoz és az államhoz való viszonyáról. A felekezeti közeledések és egységtörekvések eredményeiről, nehézségeiről, sőt buktatóiról.

   A hozzászólások sorát László Viktor, az Aliansz harmadik alelnöke, a magyarországi karizmatikus katolikus ébredési mozgalom egyik meghatározó személyisége, az Ez az a nap missziós szervezet elnöke nyitotta meg. Kifejtette, hogy a felekezetközi és vallásközi párbeszédnek helye van, ugyanakkor veszélyeket is rejt, ha ennek során nem Krisztushoz, hanem csupán egymáshoz közeledünk.

A Magyar Evangéliumi Szövetség által szervezett Aliansz Teológiai Műhely részvevői Piliscsabán

   A fórumbeszélgetés Horváth István, az Aliansz főtitkárának tájékoztatójával zárult. Ebben szólt az evangéliumi szövetség további missziós terveiről, programjairól és más fontosabb aktuális kérdésekről. A befejező áhítat gondolatait Szuhánszky T. Gábor mondta el, amit imaközösség és a záró áldás követett. Köszönet a jól szervezett alkalomért és a kiváló ellátásét. Soli Deo Gloria!

Dr. Mészáros Kálmán

a Magyar Evangéliumi Szövetség

Aliansz alelnöke

Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára…

„Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára”

Szürke felhők ereszkedtek Budapest városára, a felkelő nap szórt fénye ritkán csillant meg a kék Duna tükrén. A folyó partjáról meredeken emelkedő lépcsőkön többen igyekeztek különböző irányból ezen a kora reggelen, a szentéletű vértanú püspök gellérthegyi emlékművének talapzatához.

A Gellért-hegyen meghirdetett imaközösség meghívója

Erről a magaslati pontról az egész környék jól belátható és a nagyváros reggeli csúcsforgalmának a zaja is csak tompa morajként hallható. Felfelé kapaszkodva a próféta szavai kezdtek egyre erőteljesebben lüktetni bennem: „Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára, figyelek, várva, hogy mit szól hozzám és mit felel panaszomra.” (Hab. 2,1)

Imádkozni siettünk ide jó néhányan szeptember 6-án kedden reggel. Valahogy úgy, mint ahogy Jézus is sokszor tette, amikor a Jeruzsálem fölé emelkedő Olajfák hegyére hívta tanítványait zsoltár éneklésre és buzgó könyörgésre. Fölhangzottak Jézus mondatait is, aki fájdalommal könyörgött Isten irgalmáért, Jeruzsálemért és az engedetlen ország kiválasztott népéért. Ezt olvassuk róla: „Amikor Jézus közelebb ért, és meglátta a várost, megsiratta, és így szólt: ’Bár felismerted volna ezen a napon te is a békességre vezető utat…” (Lukács 19,41-46.)

Az  imaközösség résztvevői

Nem voltak sokkal többen az imádkozók Jézus első elhívott tanítványainál most sem. Különböző keresztény felekezet lelkipásztorai és gyülekezeti munkatársai dicsérték együtt az Urat lelki énekkel és buzgó könyörgéssel, ahogyan ezt minden hónap első keddjén egyébként is szokták. A nyári hónapok elmúltával azonban, az őszi évad kezdetén, most itt a Gellért hegyen foglalták imába a szolgálatban való megújulás őszinte vágyát. Buzgó könyörögve bölcsességért országunk és földrészünk lelki és politikai vezetőiért és nyugtalan világunk békességéért.

A Magyar Evangéliumi Szövetség szervezésében közel egy évtizede indult el, a havonta megtartott reggeli imaközösség, amely sok áldás forrása volt már eddig is. Ilyen volt ez az évadindító gellérthegyi „imaséta” is, amikor az Aliansz vezetői álltak elő egy-egy igével és aktuális imabuzdítással, amit az Úrtól erre a napra kaptak.

A figyelmes hallgatóság

Elsőként Szeverényi János elnök szólt, aki a kövező gondolatokat emelte ki: "Te pedig ne imádkozz ezért a népért." (Jer 7, 16-28) - Isten szerelmes fájdalmában mondta ezeket a szavakat a prófétának. Izrael, az egyház bálványimádó lett, nem tölti be funkcióját. Jézus is sírt a városon, de bement a városba életét adni érte. Ez az egyetlen esélyünk, reményünk. Az Ő sebeiben van a gyógyulás. Először nekem, gyülekezetemnek, egyházamnak kell megtérni, hogy alkalmassá tegyen Isten a pogányok felé való küldetésre…

Ezt követően László Viktor alelnök szólt az egybegyűltekhez: „A test ugyan egy, de sok tagja van, a testnek ez a sok tagja azonban mégis egy test. Így Krisztus is. Mi ugyanis mindnyájan egy Lélekben egy testté lettünk a keresztséggel: akár zsidók, akár pogányok, akár rabszolgák, akár szabadok. Mindannyiunkat egy Lélek itatott át. Mert a test nem egyetlen tagból áll, hanem sokból.” – így elevenítette föl számunkra Pál levelét (1. Kor 12,12-14) mai helyzetünkre alkalmazva.

Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára...

Dr. Mészáros Kálmán alelnök a zsoltáríró szavaira emlékeztette a jelenlévőket: „Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott… Boldog az az ember, aki hozzá menekül.” (Zsoltárok 33:12, 34:9) Nemzeti sorskérdések sorozata előtt áll az országunk, amely hosszú időre meghatározhatja hazánk előrehaladásának irányát. Csak az a nép remélhet szép jövőt, amely fölhagy az Isten elleni lázadással, minél előbb bűnbánatot tart és megtisztult szívvel szolgál Istennek, valamint embertársai üdvére.

Történelmi példát említve a hunok európai hódítására emlékeztetett, ami kis híján elsöpörte a római „civilizált” keresztény világot. Hogy ez mégsem történt meg, az egyrészt Isten kegyelmének köszönhető, valamin az egyszerű nép bűnbánata, Isten előtti megalázkodásának, és annak, hogy életüket is kockáztató misszionáriusok indultak a szilaj „bevándorló migránsok”, így magyar őseink közé, az evangélium megtérésre intő beszédével. Így tette ezt szentéletű Gellért misszionárius is, akinek az emlékművénél állunk. Az, hogy most mi is itt imádkozhatunk, azt az ő krisztusi szeretetből fakadó mártíriumának is köszönhetjük…

Horváth István főtitkár ezeket a gondolatokat osztottam meg a hallgatósággal: A Jeremiás 7 első verseiben olvassuk, hogy a prófétai üzenet azoknak szólt, akik az Urat, Izrael Istenét mentek imádni a templomba. Isten helyre akarta igazítani őket, hogy ne az ítélet teljesedjen be rajtuk, hanem szívből megtérhessenek. Most, amikor városunkért és népünkért imádkozunk, tegyük ezt úgy, hogy kérjük Isten Lelkét, formáljon bennünket, hogy Vele és Általa éljük meg a hitünket és hitelesen képviselhessük Őt ebben a világban...

Imádkozzunk azért, hogy a nehéz helyzetekben is Isten békéje uralkodjon bennünk és szeretettel tudjunk lenni egymás iránt! Ne engedjük magunkba gyűlöletet! Megdöbbentő számomra, hogy amikor egy olyan cikk megjelenik, ami állást foglal egy adott kérdésben, milyen haraggal és dühvel átitatott kommentek jelennek meg az írás kapcsán. Ne engedjük, hogy az ilyen lelkület megérintsen bennünket, hatással legyen ránk! Krisztus békéje legyen szilárd bennünk, a szeretet uralkodjon az Egyházában, hogy valóban vonzó lehessen Isten Országa az Őt még nem ismerő emberek számára is!”

Végül Szuhánszky Gábor alelnök szól a következőképpen: Jeremiás megdöbbentő üzenetet közöl: "Ne imádkozzál e népért...", mert idegen istenek után futnak, gyűjtenek, gyújtanak tüzet, dagasztanak ételáldozati ajándékot. Idegen isteneknek szolgálatában élnek. (Jer 7,16-19 és Ézs. 54,6-10) S később a fogság letelte után mégis a kegyelem Istene bátorít a népért való imára: "Mint elhagyott és fájó lelkű hív téged az Úr...", "a férjed a te Teremtőd...", aki ígéretekkel közeledik népéhez és hozzánk: "Hív téged az Úr!" (6) "Könyörülök rajtad!" (8) Örömhír: Nem haragszik az Isten. (9) Békességének szövetségét kínálja, (10), melyet ő alapozott meg: "Krisztusban megbékéltette magával a világot." (II. Kor 5,19) Ennek az üzenetnek lehetünk hírnökei.”

Az egyenkénti és közös imádságokat Prazsák László gitárral kísért, szívhez szóló lelki énekei fonták egybe és emelték Urunk trónusa elé. Jó volt az Úrral együtt lennünk a hegyen... Az örömteli szolgatársi közösség után felszabadult szívvel ereszkedtünk le ismét a völgybe, a ránk váró és Isten segítségével megoldandó feladataink felé…

Dr. Mészáros Kálmán

a Magyar Evangéliumi Szövetség / Aliansz alelnöke