Aliansz Teológiai Műhely Piliscsabán

„Ezen a kősziklán építem fel egyházamat!”

Aliansz Teológiai Műhely Piliscsabán

A piliscsabai konferenciai központ kápolnája

Már egy évtizede annak, hogy a Magyar Evangéliumi Szövetség vezetősége Aliansz Teológiai Műhely elnevezéssel, minden esztendőben továbbképzést szervez a szövetséghez tatozó, evangéliumi elkötelezettségű egyházi és felekezeti vezetők, valamint a különböző lelkiségi mozgalmak meghatározó személyiségei számára.  

D. Szabó Dániel

2017. február 21-én a Piliscsabai Béthel Evangélikus Missziói Központja adott ismét otthont a találkozónak. A mintegy negyven résztvevő közel húsz népegyházi, evangéliumi és karizmatikus hátterű magyarországi felekezetet és missziós szervezetet képviselt.

   A találkozó Szeverényi János, az aliansz elnöke, az evangélikus egyház országos missziói lelkészének köszöntőjével és Lukács evangéliumából vett igei elmélkedésével (Lk.10:38-42) vette kezdetét. Kihangsúlyozta, hogy Mária igehallgatása és Márta cselekvő hite egyaránt követendő példa lehet előttünk. A délelőtt során három időszerű témában hangzott el előadás.

Dr. Mészáros Kálmán

D. Szabó Dániel, az Aliansz tiszteletbeli elnöke, református teológiai tanár, „A felekezetek, gyülekezetek kapcsolata, az egymásért vállalt felelősségének bibliai alapjai” címmel tartott érdekfeszítő előadást. „Édesapámat megfosztották palástjától, amikor én is hasonló sorsra jutottam, az egyház hajójából kidobtak, Isten népe mentőcsónakjaiba kerültem” – idézte föl küzdelmes sorsának meghatározó élményét és Isten mindent helyreállító szeretetének bizonyítékait. Látása szerint a reformáció félévezredes jubileumi évében feltétlenül szükség lenne egy teljes spektrumú (népegyházi-evangéliumi) Protestáns Zsinat összehívására, amelyben kész összekötő szerepet vállalni.

Dr. Mészáros Kálmán, az Aliansz alelnöke, a Baptista Teológia Akadémia tanszékvezető docense, a Reformáció 500. évfordulója kapcsán „Egységtörekvések az egyháztörténelem különböző korszakaiban” címmel tartott vetítettképes előadást. Áttekintést adott a bábeli nyelvzavartól, a Krisztus által létrehívott egyház sziklaszilárd alapigazságairól, a pünkösdi lélekáradás egységet teremtő időszakáról, az egyház több évszázados történelmi útjának nehézségeiről, tévelygéseiről, ébredési mozgalmairól, a reformáció korszakalkotó felismeréseiről és az azt követő egységtörekvésekről, egészen napjainkig kihívásainak időszakáig.

Dr. Győri István előadását Szuhánszky Gábor ismerteti

Dr. Győri István, a Sárospataki Református Teológia Akadémia exdékánja „A protestáns ökumené kérdései a reformáció emlékévében” témában dolgozta ki előadását, amit a szerző halaszthatatlan elfoglaltsága miatt Szuhánszky T. Gábor, az Aliansz alelnök ismertetett. „A protestáns szót ma inkább a „tiltakozó” jelentéssel használjuk, pedig a szó eredeti értelme ez: tanúskodik, bizonyságot tesz, kiáll az igaza mellett, a latin pro – ért és a testes - tanú szavakból képzett ige. A protestáns szót ma inkább    a   „tiltakozó” -   értelemben használják. Talán épp az 500 éves jubileum adna alkalmat, hogy visszatérjünk az eredeti, „hitvalló” értelemhez, mely szerint protestáns az, aki hitét vállalja és megvallja” – hangsúlyozta professzor testvérünk.

Horváth István, Papp János és Szeverényi János fejti ki látását

  A délután folyamán pedig előre felkért hozzászólóként Papp János baptista egyházelnök, Pataki Albert pünkösdi egyházelnök, valamint Dr. Khaled A. László metodista szuperintendens, fejtette ki látását a mai egyházak vezetőinek felelősségéről, felekezeteik egymáshoz és az államhoz való viszonyáról. A felekezeti közeledések és egységtörekvések eredményeiről, nehézségeiről, sőt buktatóiról.

   A hozzászólások sorát László Viktor, az Aliansz harmadik alelnöke, a magyarországi karizmatikus katolikus ébredési mozgalom egyik meghatározó személyisége, az Ez az a nap missziós szervezet elnöke nyitotta meg. Kifejtette, hogy a felekezetközi és vallásközi párbeszédnek helye van, ugyanakkor veszélyeket is rejt, ha ennek során nem Krisztushoz, hanem csupán egymáshoz közeledünk.

A Magyar Evangéliumi Szövetség által szervezett Aliansz Teológiai Műhely részvevői Piliscsabán

   A fórumbeszélgetés Horváth István, az Aliansz főtitkárának tájékoztatójával zárult. Ebben szólt az evangéliumi szövetség további missziós terveiről, programjairól és más fontosabb aktuális kérdésekről. A befejező áhítat gondolatait Szuhánszky T. Gábor mondta el, amit imaközösség és a záró áldás követett. Köszönet a jól szervezett alkalomért és a kiváló ellátásét. Soli Deo Gloria!

Dr. Mészáros Kálmán

a Magyar Evangéliumi Szövetség

Aliansz alelnöke

Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára…

„Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára”

Szürke felhők ereszkedtek Budapest városára, a felkelő nap szórt fénye ritkán csillant meg a kék Duna tükrén. A folyó partjáról meredeken emelkedő lépcsőkön többen igyekeztek különböző irányból ezen a kora reggelen, a szentéletű vértanú püspök gellérthegyi emlékművének talapzatához.

A Gellért-hegyen meghirdetett imaközösség meghívója

Erről a magaslati pontról az egész környék jól belátható és a nagyváros reggeli csúcsforgalmának a zaja is csak tompa morajként hallható. Felfelé kapaszkodva a próféta szavai kezdtek egyre erőteljesebben lüktetni bennem: „Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára, figyelek, várva, hogy mit szól hozzám és mit felel panaszomra.” (Hab. 2,1)

Imádkozni siettünk ide jó néhányan szeptember 6-án kedden reggel. Valahogy úgy, mint ahogy Jézus is sokszor tette, amikor a Jeruzsálem fölé emelkedő Olajfák hegyére hívta tanítványait zsoltár éneklésre és buzgó könyörgésre. Fölhangzottak Jézus mondatait is, aki fájdalommal könyörgött Isten irgalmáért, Jeruzsálemért és az engedetlen ország kiválasztott népéért. Ezt olvassuk róla: „Amikor Jézus közelebb ért, és meglátta a várost, megsiratta, és így szólt: ’Bár felismerted volna ezen a napon te is a békességre vezető utat…” (Lukács 19,41-46.)

Az  imaközösség résztvevői

Nem voltak sokkal többen az imádkozók Jézus első elhívott tanítványainál most sem. Különböző keresztény felekezet lelkipásztorai és gyülekezeti munkatársai dicsérték együtt az Urat lelki énekkel és buzgó könyörgéssel, ahogyan ezt minden hónap első keddjén egyébként is szokták. A nyári hónapok elmúltával azonban, az őszi évad kezdetén, most itt a Gellért hegyen foglalták imába a szolgálatban való megújulás őszinte vágyát. Buzgó könyörögve bölcsességért országunk és földrészünk lelki és politikai vezetőiért és nyugtalan világunk békességéért.

A Magyar Evangéliumi Szövetség szervezésében közel egy évtizede indult el, a havonta megtartott reggeli imaközösség, amely sok áldás forrása volt már eddig is. Ilyen volt ez az évadindító gellérthegyi „imaséta” is, amikor az Aliansz vezetői álltak elő egy-egy igével és aktuális imabuzdítással, amit az Úrtól erre a napra kaptak.

A figyelmes hallgatóság

Elsőként Szeverényi János elnök szólt, aki a kövező gondolatokat emelte ki: "Te pedig ne imádkozz ezért a népért." (Jer 7, 16-28) - Isten szerelmes fájdalmában mondta ezeket a szavakat a prófétának. Izrael, az egyház bálványimádó lett, nem tölti be funkcióját. Jézus is sírt a városon, de bement a városba életét adni érte. Ez az egyetlen esélyünk, reményünk. Az Ő sebeiben van a gyógyulás. Először nekem, gyülekezetemnek, egyházamnak kell megtérni, hogy alkalmassá tegyen Isten a pogányok felé való küldetésre…

Ezt követően László Viktor alelnök szólt az egybegyűltekhez: „A test ugyan egy, de sok tagja van, a testnek ez a sok tagja azonban mégis egy test. Így Krisztus is. Mi ugyanis mindnyájan egy Lélekben egy testté lettünk a keresztséggel: akár zsidók, akár pogányok, akár rabszolgák, akár szabadok. Mindannyiunkat egy Lélek itatott át. Mert a test nem egyetlen tagból áll, hanem sokból.” – így elevenítette föl számunkra Pál levelét (1. Kor 12,12-14) mai helyzetünkre alkalmazva.

Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára...

Dr. Mészáros Kálmán alelnök a zsoltáríró szavaira emlékeztette a jelenlévőket: „Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott… Boldog az az ember, aki hozzá menekül.” (Zsoltárok 33:12, 34:9) Nemzeti sorskérdések sorozata előtt áll az országunk, amely hosszú időre meghatározhatja hazánk előrehaladásának irányát. Csak az a nép remélhet szép jövőt, amely fölhagy az Isten elleni lázadással, minél előbb bűnbánatot tart és megtisztult szívvel szolgál Istennek, valamint embertársai üdvére.

Történelmi példát említve a hunok európai hódítására emlékeztetett, ami kis híján elsöpörte a római „civilizált” keresztény világot. Hogy ez mégsem történt meg, az egyrészt Isten kegyelmének köszönhető, valamin az egyszerű nép bűnbánata, Isten előtti megalázkodásának, és annak, hogy életüket is kockáztató misszionáriusok indultak a szilaj „bevándorló migránsok”, így magyar őseink közé, az evangélium megtérésre intő beszédével. Így tette ezt szentéletű Gellért misszionárius is, akinek az emlékművénél állunk. Az, hogy most mi is itt imádkozhatunk, azt az ő krisztusi szeretetből fakadó mártíriumának is köszönhetjük…

Horváth István főtitkár ezeket a gondolatokat osztottam meg a hallgatósággal: A Jeremiás 7 első verseiben olvassuk, hogy a prófétai üzenet azoknak szólt, akik az Urat, Izrael Istenét mentek imádni a templomba. Isten helyre akarta igazítani őket, hogy ne az ítélet teljesedjen be rajtuk, hanem szívből megtérhessenek. Most, amikor városunkért és népünkért imádkozunk, tegyük ezt úgy, hogy kérjük Isten Lelkét, formáljon bennünket, hogy Vele és Általa éljük meg a hitünket és hitelesen képviselhessük Őt ebben a világban...

Imádkozzunk azért, hogy a nehéz helyzetekben is Isten békéje uralkodjon bennünk és szeretettel tudjunk lenni egymás iránt! Ne engedjük magunkba gyűlöletet! Megdöbbentő számomra, hogy amikor egy olyan cikk megjelenik, ami állást foglal egy adott kérdésben, milyen haraggal és dühvel átitatott kommentek jelennek meg az írás kapcsán. Ne engedjük, hogy az ilyen lelkület megérintsen bennünket, hatással legyen ránk! Krisztus békéje legyen szilárd bennünk, a szeretet uralkodjon az Egyházában, hogy valóban vonzó lehessen Isten Országa az Őt még nem ismerő emberek számára is!”

Végül Szuhánszky Gábor alelnök szól a következőképpen: Jeremiás megdöbbentő üzenetet közöl: "Ne imádkozzál e népért...", mert idegen istenek után futnak, gyűjtenek, gyújtanak tüzet, dagasztanak ételáldozati ajándékot. Idegen isteneknek szolgálatában élnek. (Jer 7,16-19 és Ézs. 54,6-10) S később a fogság letelte után mégis a kegyelem Istene bátorít a népért való imára: "Mint elhagyott és fájó lelkű hív téged az Úr...", "a férjed a te Teremtőd...", aki ígéretekkel közeledik népéhez és hozzánk: "Hív téged az Úr!" (6) "Könyörülök rajtad!" (8) Örömhír: Nem haragszik az Isten. (9) Békességének szövetségét kínálja, (10), melyet ő alapozott meg: "Krisztusban megbékéltette magával a világot." (II. Kor 5,19) Ennek az üzenetnek lehetünk hírnökei.”

Az egyenkénti és közös imádságokat Prazsák László gitárral kísért, szívhez szóló lelki énekei fonták egybe és emelték Urunk trónusa elé. Jó volt az Úrral együtt lennünk a hegyen... Az örömteli szolgatársi közösség után felszabadult szívvel ereszkedtünk le ismét a völgybe, a ránk váró és Isten segítségével megoldandó feladataink felé…

Dr. Mészáros Kálmán

a Magyar Evangéliumi Szövetség / Aliansz alelnöke

A Magyar Evangéliumi Szövetség - Aliansz története

A Magyar Evangéliumi Szövetség

Aliansz története

Az 1936-ban megalakult Magyar
Evangéliumi Szövetség
Aliansz logója

Az Aliansz mozgalom – és a hozzá kapcsolódó, az év első hetében megtartott imahét – mint felekezetközi és nemzetközi testvéri egységtörekvés Angliából indult el a 19. század közepén. Az Evangéliumi Világszövetség 1846-ban alakult meg Londonban. Tagjai elsősorban az evangéliumi hitvalló egyházak és közösségek soraiból kerültek ki, akik azonosulni tudtak a reformáció sarkalatos igazságaival, nevezetesen: a Szentírás isteni ihletettségéről és tekintélyéről, az emberi természet romlottságáról, a Krisztusban történt megváltásáról, az egyedül hit által való megigazulásról szóló alapigazságaival.

Az évek múltával egyre terebélyesedő, felekezeti határokon átívelő egységtörekvés Magyarországon is követőkre talált. Az Aliansz imamozgalom elindítói hazánkban, a Lánchíd építésekor igen aktívan működő „Skót Misszió” volt. Missziótörténeti érdekesség, hogy ebbe a lelki közösségbe kapcsolódott be a szintén 1846-ban Hamburgból Pest-Budára visszaérkező első baptista hitvallású misszionárius Rotmayer János is.

A Magyar Evangéliumi Szövetség - Aliansz megalakulása 1936-ban a 
Budapest-Felsőerdősori Metodista Gyülekezet kápolnájában

Történelmi feljegyzések bizonyítják, hogy 1876 óta kezdetben szórványosan, majd egyre nagyobb létszámban gyűltek össze különböző felekezeti hátterű keresztyének közös imádságra.
Id. Viktor János visszaemlékezéséből tudjuk, hogy: „1880-tól kezdve állandóan növekvő imádkozó sereg találkozott a Hold utcai (Budapest) nagyteremben. Ott volt Szilassy Aladár és Szabó Aladár is. Ez utóbbiakban ébredt a gondolat, hogy meg kell indítani az imahét megtartását a Kálvin téri református egyházban is…”

Magyar Evangéliumi Szövetség - Aliansz közgyűlése (1943) a 
Budapest-Wesselényi utcai Baptista Templomban

Az első világháború után 1925-ben újból megélénkültek az Aliansz kapcsolatok. Felekezetközi bizottság alakult, amely az Aliansz imahetet az esztendő első hetében ismét nyilvánosan meghirdeti és megszervezi. Az Aliansz mozgalomnak állandó jellemzője volt az is, hogy minden lehetséges módon (petíciókkal és a sajtó útján, sőt csendes felvonulásokkal is) síkra szállt a vallásszabadság védelmezése és kiterjesztése mellett.

1936-ban 90 éves a nemzetközi Aliansz mozgalom. Ebből az alkalomból az addig laza szerveződésű mozgalmat a Felsőerdősori Metodista Imaházban megtartott alakuló közgyűlésen „Magyar Evangéliumi Szövetség” néven egyesületté szervezik. Alapítói és első vezetői között olyan közismert személyek neve is szerepel, mint dr. Ravasz László református püspök, dr. Raffai Sándor evangélikus püspök, dr. Kiss Ferenc egyetemi orvosprofesszor, Hecker Ádám metodista elnök, valamint dr. Somogyi Imre a baptisták elnöke, aki egyúttal a Aliansz első főtitkára is volt.

Aliansz Imahét Országos Megnyitója (2010) a Budapest-Ó utcai
Keresztyén Testvér Gyülekezet kápolnájában

A felsorolt nevekből is látható, hogy kezdettől fogva milyen erős volt az Aliansz mozgalom „szabadegyházi”, más néven „evangéliumi protestáns” háttere, de megfelelő súllyal vettek részt benne a többi protestáns „történelmi egyházak” képviselői is. Az Aliansz 500 kötetből álló könyvtárat is létesített, melynek helye a Budapest-Wesselényi utcai Baptista Imaházban volt.
Az Aliansz következetes harcot vívott a szabadegyházak, kisebb vallási közösségek elismertetéséért. Emiatt szükséges volt megfogalmazni a különbséget a bibliai alapon álló vallásfelekezet és a szekta fogalma között. A szekta megjelölést a következő érdekes módon fogalmazzák meg: „Szekta az a tömörülés, amely az egyetemes, közönséges keresztyén anyaszentegyházból elkülöníti magát azzal, hogy a többi keresztyén felekezetet kárhozatra méltónak és menőknek tartja. Tehát az úgynevezett egyedül üdvözítő egyházak a szekták, míg azok az egyházak, amelyek a többi egyházakhoz tartozó hívőket testvérekül elismerik, nem tekinthetők szektáknak.”

Aliansz imahét szolgálattevői (2011) a Budapest-Belvárosi
Golgota Keresztény Gyülekezetben

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a ma ismert Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) 60 évvel ezelőtt – kezdetben más név alatt –, valójában az Alianszból nőtt ki. A református és evangélikus egyházak kezdeményezésére 1943-ban létrejött új szervezet ugyanis, amelyhez a baptista és metodista egyházakon kívül más felekezetek is csatlakoztak a későbbiek folyamán, ettől kezdve testületileg próbálták egységtörekvésüket szervezettebb formában megélni. Az Aliansz viszont továbbra is igyekezett a különböző egyházakhoz tartozó hitvalló keresztyének önkéntes missziós társulása és imamozgalma maradni. Kezdetben a két szervezet szorosan együttműködött, később azonban történelmi és egyházpolitikai okok miatt a két testvérszervezet egymástól függetlenül folytatta tevékenységét.

Az Aliansz vezetői a Reménység Fesztivál 1000 fős kórusával a
Budapesti Biblia Szól Egyház kápolnájában 2012-ben

1946-ban az Aliansz mozgalom 100 éves. A jubileumot a háború utáni súlyos körülmények ellenére Magyarországon is megünneplik az 1947-es Aliansz imahét ünnepélyes megnyitásán, a budapesti Zeneakadémián. A Magyar Evangéliumi Szövetség elnöke ekkor Bereczky Albert püspök, főtitkára Kádár Imre volt. Az ötvenes évek totalitárius rendszerű állama az egyházi élet fokozatos elsorvasztása során a Magyar Evangéliumi Szövetséget is föloszlatta. Ebben az időszakban az évenkénti imahetek legális, és egyre inkább illegális megtartása általában csak az evangéliumi protestáns (kisebb) egyházakban és közösségekben folytatódott. Ebben az időszakban az Aliansz mozgalom képviseletét – 1989-ben történt feloszlatásáig – a Szabadegyházak Tanácsa látta el. Később az ökumenikus mozgalom megindította az ökumenikus imahetet január harmadik hetében, melybe 1989-tól a római katolikus egyház is bekapcsolódott.

Aliansz Imahét  Országos Megnyitója (2015) Budapesten, 
a Szilágyi D. téri református templomban

A rendszerváltás után újból kísérlet történt az Aliansz mozgalom újraélesztése terén. A Fővárosi Bíróság 1991. augusztus 14-én kelt végzésével nyilvántartásába vette a társadalmi szervezetek között. Ez időtől dr. Hecker Frigyes és Durst László testvérek fáradoztak sokat a mozgalom lendületbehozásán. Az ő írásos visszaemlékezésükben – melyből sokat merítettem e cikk megírásához is – a következőt írják erről az időszakról: „Az Evangéliumi Aliansz a rendszerváltás óta tulajdonképpen még mindig keresi a helyét, és szeretné betölteni azt a feladatot, amelyet az alapító Atyák tűztek ki maguk elé. A gyülekezetekben élő hívő fiatalok nagy része nem ismeri, de nem is ismerheti az Evangéliumi Aliansz mozgalom múltját, történetét, szellemi alapjait és célkitűzéseit. Az idősebb korosztályhoz tartozó testvérek száma pedig, akik az Aliansz gondolat hordozói és ismerői, egyre fogy. Vajon lesznek-e olyan fiatal testvérek, akik átveszik a stafétabotot, és az eredeti alapokon folytatják ezt a szolgálatot, Isten gyermekeinek a Krisztusban való egységéről szóló bizonyságtételt...?”

Aliansz Imahét Országos Megnyitója (2016) a Budapesten

a Wesselényi utcai Baptista Templomban

A fent megfogalmazott kérdésre az elmúlt években egyértelmű választ nyerhettünk. Igen, van jövője az Magyar Evangéliumi Szövetség munkájának. A 2001-ben újjáalakult Aliansz elhatározta, hogy visszatér az 1936-os eredeti alapszabályhoz. Ennek előkészítése érdekében egy felekezetközi előkészítő munkabizottság jött össze rendszeresen a Magyarországi Baptista Egyház Székházában Budapesten azzal a céllal, hogy egy ma is használható, a misszió teljes spektrumát figyelembe vevő alapszabályt és munkaprogramot állítson össze. A 2001. május 25-én egybehívott választó közgyűlés ezt elfogadta, új vezetőséget választott és a kitűzött feladatok megvalósítását nagy lelkesedéssel megkezdte. Azóta a Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz) már nem csak az év első teljes hetében megtartott „Aliansz imahét” megszervezését vállalja föl, hanem számtalan új missziós kezdeményezéssel – evangelizációs hitébresztő és hiterősítő rendezvények sokaságával – gazdagította az elmúlt években is a hazai felekezetközi mozgalmat.

A Magyar Evangéliumi Szövetség - Aliansz vezetőségének Teológiai Műhelye a 
Piliscsabai Evangélikus Missziói Központban

Az a reménységünk és imádságunk tárgya, hogy az Evangélium Szövetség - Aliansz a jövőben még hatékonyabban töltse be alapvető célkitűzését, a felekezeti határokon átívelő ima- és tanúságtévő szolgálatát, melynek alapja Krisztus főpapi imája: Hogy mindnyájan egyek legyenek… hogy elhiggye a világ, hogy Te küldtél engem.” (János 17:20-21)

A fenti felvétel a Magyar Evangéliumi Szövetség - Aliansz Imahétének Országos Megnyitó istentiszteletén készült a Kispesti Baptista Gyülekezet templomában 2013-ban.
Soli Deo Gloria!           

Dr. Mészáros Kálmán,

egyháztörténész