ANABAPTISTA HABÁNOK NYOMÁBAN
A #BaptistaTeológiaiAkadémia és az MBE #SzociálisMódszertaniKözpont szervezésében közös tanulmányuton jártunk a Felvidéken. 2023. július 2-án vasárnap közel ötvenen vettünk részt Magyarországról a Pozsony vármegyéhez tartozó Nagylévárd településen rendezett #AnaBaptistaHabánokEmléknapján.
KIK AZOK A "HABÁNOK"?
A reformáció idejétől sok méltatlan támadást és üldözést kellett elszenvedniük a Biblia tanítására alapozott, felnőtt hitvallók megtérését és bemerítését hirdető és gyakorló hitfelfogásuk miatt. Keresztségmegújító reformmozgalmukat időnként anabaptista, vagy újkeresztény, illetve egyik korábbi vezetőjük (Hutter Jakab) neve után hutteritáknak is hívták őket.
Ezeket a többnyire kézműves mesterséget gyakorló szakmai „udvarokat”, a német „haus-haben” szókapcsolat révén a befogadó nemzetek, így a magyar lakosság körében is „habán” névvel illették. Különösen is híresek voltak a fazekas mestereik által előállított, kék-fehér-sárga motívumokkal díszített fajansz készítményeik, melyekkel időnként a fejedelmi udvarok tetszését és pártfogását is megnyerték.
| A budapesti Baptista Teológiai Akadémia hallgatói és kisérőik |
A ma élő baptisták a habán udvarok felidézésével az emlékhelyek meglátogatásával és hagyományőrző kosztümös drámajátékuk bemutatásával emlékeznek mártír és hitvalló elődeikre.
MIT TUDHATUNK A NAGYLÉVÁRDI HABÁNOKRÓL?
Nagylévárd (szlovákul Veľké Leváre, németül Gross-Schützen) község a Felvidéken/Szlovákiában, Pozsony megyében, Malackától északra 8 km-re található. Valószínűleg már a 10. századtól lakott település volt. Első telepesek határvédő íjászok voltak.
A falu a tatárjárás idején teljesen elpusztult. Ezután német, szláv és magyar telepesek találtak otthonra ezen a területen. Miután I. Lajos király 1377-ben híveinek, - a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak - adományozta. 1378-ban a pozsonyi káptalan oklevelében "Noglew" alakban szerepel a település neve.
| Főajtás a Berencs várában raboskodó hitvalló mártírok emléke előtt |
1547-ben a Rajnavidékről menekült anabaptista habánok telepedtek itt le Nagylévárdon. 1621-22 körül több hullámban vándoroltak tovább a Felvidékről Erdélybe anabaptisták Bethlen Gábor fejedelem kezdeményezésére és védelme alatt. Nagylévárdon maradt anabaptisták 1760-ban kápolnát is építettek. A németül beszélő telepesek megjelenése óta a községnek német Gross-Schützen neve is ismeretes, de ugyanekkor Velke-Levari tót nevével is találkozunk.
| Anabaptista habánok életét bemutató előadás |
| Korabeli habán öltözet a kiállításon |
| Habán lakóház és család bemutatása |
A szomszédos Ószombatra/Sobotistre 1787-ben érkezett Joseph Heinrich jezsuita pap az ottani anabaptista hutteriták áttérítésére. Szláv és német nyelven prédikált nekik. Nem könnyen adták föl anabaptista hitüket. Akik önként nem távoztak, azoknak egy része rekatolizált.
| Zenés előadás a habán emléknapon |
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malacka járásához tartozott. Népessége: 1910-ben 2871 lakosából 2340 szlovák, 284 német és 191 magyar. 2011-ben 3550 lakosából 3412 szlovák volt.
NAGYLÉVÁRDI HABÁN UDVAR PROGRAMTERVE
PROGRAM
9.00 Habán kisipari termékvásár
10.00 Ünnepi szentmise az anabaptista/habán kápolna előtt
11:00 "Anabaptista dalok" - a kegyetlen üldözések korából, egy osztrák kórus előadásában.
- Lehetőség szerint megemlékezést és istentiszteletet is tartunk az anabaptista/habán elődeink által 1760-ban épített kápolnában)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése