Protestáns gályarabokra emlékeztünk - 2026.09.27.

PROTESTÁNS GÁLYARAB PRÉDIKÁTOROKRA EMLÉKEZTÜNK

Nagy érdeklődés mellett emlékeztünk a gályarab prédikátorokra

Szeptember 22-én zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel a Deák téri evangélikus temp­lom­, ahol előadásra került a "Látod-e Isten?" című zenés oratorium, ami a pro­tes­táns gá­lya­rab pré­di­ká­to­rok­rok szomorú történetébe enged betekintést.

Dr. Fabiny Tamás nyugalmazott püspök narrációja közben Gryl­lus Dá­ni­el és népi együttesének zenéje ra­ga­dta magával a hallgatóságot

Há­rom­száz­öt­ven évvel ez­előtt, a ma­gyar tör­té­ne­lem egyik leg­sö­té­tebb idő­sza­ká­ban, az úgy­ne­ve­zett gyász­év­ti­zed során pro­tes­táns lel­ké­szek és ta­ní­tók tö­me­gét idéz­ték be a po­zso­nyi vész­tör­vény­szék elé. Ott em­ber­te­len vá­lasz­tás elé ál­lí­tot­ták őket: vagy meg­ta­gad­ják hi­tü­ket, és ka­to­li­zál­nak, vagy fel­hagy­nak a lel­ké­szi vagy ta­ní­tó­mes­te­ri hi­va­tás­sal. Ha pedig egyik­re sem haj­lan­dók, akkor vál­lal­ni­uk kell a bör­tönt, a meg­aláz­ta­tást és a ná­po­lyi gá­lya­rab­sá­got. Sokan az utób­bit vá­lasz­tot­ták.

Több egyházi vezető és régi ismerős is jelen volt az alkalmon

Pozsonyban a vádpontok között felségsértés, hűtlenség, a fegyveres felkelők támogatása, az oszmán hatalommal való kapcsolattartás, valamint katolikus templomok és szertartások megsértése szerepelt. Az eljárás tárgya ezért formálisan nem a vádlottak felekezeti hovatartozása, hanem állítólagos politikai és büntetőjogi magatartása volt.

A vésztörvényszék azonban kizárólag protestáns egyházi személyeket és tanítókat idézett meg, az elítélteknek pedig büntetlenséget vagy enyhítést kínált, ha elhagyták az országot, lemondtak hivatalukról, illetve egyes esetekben katolizáltak. Emiatt a történettudomány az eljárásokban a politikai megtorlás és a protestáns egyházszervezet meggyengítésére irányuló felekezeti kényszer együttesét látja.

Megtelt hallgatósággal még a két karzat is

Az 1674-ben kiszabott halálos ítéleteket nem hajtották végre. Azokat, akik a felkínált nyilatkozatokat nem fogadták el, különböző várbörtönökbe vitték; közülük negyvenkét embert 1675-ben az Adriai-tenger, illetve Nápoly felé indítottak, hogy gályákon végezzenek kényszermunkát.

A Nápolyban életben maradt huszonhat foglyot 1676 februárjában, európai diplomáciai közbenjárás eredményeként adták át egy holland hajóraj képviselőinek; kiszabadulásuk Michiel de Ruyter nevéhez kapcsolódott.

Ruyter Mihály holland tengernagy Nápolyban menekítette ki
a gályarabokat a fogságból

A Deák téren bemutatott oratórium Szabó T. Anna Jó­zsef Attila-​díjas költő által írt ér­zé­keny vers­so­rai és a Kossuth-​díjas Gryl­lus Dá­ni­el ma­gá­val ra­ga­dó ze­né­je a dra­ma­tur­gia ere­jé­vel mu­tat­ták meg, hogy a belső sza­bad­sá­got és a hitet sem­mi­lyen lánc nem tör­he­ti meg.

A szí­ni­elő­adás nem szá­raz tör­té­ne­lem­óra, nem is csak igé­nyes mű­vé­szi fel­dol­go­zás, hanem sodró len­dü­le­tű, mé­lyen meg­ren­dí­tő szen­ve­dés­tör­té­net, ame­lyet ki­vá­ló elő­adók je­le­ní­te­ttek meg. A darab a gá­lya­rab pré­di­ká­to­rok ki­sza­ba­du­lá­sá­nak 350. év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból nem a sé­rel­mek­ről, hanem a hű­ség­ről és a meg­bé­ké­lés­ről szólt...

************

KIEGÉSZÍTÉS:

A "Látod-e, Isten?" oratórium meghívója

A magyarországi gályarabok kiszabadulásának 350. évfordulója okot ad arra is, hogy kegyelettel emlékezzünk arra a 90 gályarabságra ítélt anabaptista reformprédikátor szenvedéssel teljes sorsára is, akiket I. Habsburg Ferdinánd ítélt életfogytiglani gályarabságra 1539-ben.

A kegyetlen Habsburg uralkodó először az ausztriai Falkenstein várában gyüjtötte össze a várfogságra ítélt anabaptista prédikátorokat.

Zsúfolásig megtelt a templom minden padsora

Miután a foglyok hosszú időn át tartó kinzás, éheztetés, ütlegelés ellenére is ragaszkodtak a hitvalló felnőttek keresztségének bibliai gyakorlatához, láncrafűzve küldte őket gyalogosan, katonai kiséret mellett Triesztbe az Adriai tenger kikötőjébe.

Itt az életfogytiglanra ítélt rabokat a hadigályák evezőpadjához láncolvara indították a török hadihajók a tengeri véres ütközetekbe, a biztos halálba...

A gályarab vértanúk történetével kapcsolatban további információk itt olvashatók:

Gályarabokra emlékeztünk Debrecenben

Valamint itt:

Anabaptista gályarabok nyomában

Immánuel! Velünk az Isten!

Dr. Mészáros Kálmán

egyháztörténész