Rákóczi-350 - Történész találkozó a Parlamentben - 2026. március 27.

CUM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE ISTENNEL A HAZÁÉRT ÉS A SZABADSÁGÉRT

TÖRTÉNÉSZ TALÁLKOZÓ A PARLAMENTBEN

II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének 350. évfordulója alkalmából "Rákóczi-350" címmel történettudományi konferenciára került sor a nagyfejedelem 350. születésnapján 2026. március 27-án.

Kövér László
az Országgyűlés elnöke

A megemlékezés fókuszában Rákóczi szabadságharcának zászlajain is olvasható jelszava a »Cum Deo pro Patria et Libertate«, azaz »Istennel, a hazáért és a szabadságért« mondata állt.

Megnyitó beszédet a konferencia fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke mondott a konferencia helyszínén, az Országház főrendiházi üléstermében. Ezt követően a konferencia levezető elnöke Fodor Gábor (történész, ELTE HTK Történettudományi Kutató Intézet) köszöntöje következett, majd a következő előadások hangzottak el:

* Diószegi László (igazgató, Borsi Rákóczi-kastély) – "A magyar Betlehem – a Borsi Rákóczi-kastély története és jelene"

Dr. Mészáros Kálmán hadtörténész és
Dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész

* Mészáros Kálmán (történész, Honvédelmi Minisztérium, Hadtörténeti Intézet és Múzeum) – "Ruszinok, szlovákok, románok II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában"

* G. Etényi Nóra (történész, egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem) – "II. Rákóczi Ferenc hírneve a korabeli nemzetközi nyomtatott sajtóban"

* Takács László (professzor, tanszékvezető egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) – Rákóczi-önkép a Vallomásokban

A Parlament épülete előtt II. Rákoczi Ferenc lovasszobra áll

* Tóth Ferenc (történész, ELTE HTK Történettudományi Kutató Intézet) – Egy száműzött fejedelem Kelet és Nyugat között

* Katona Csaba (történész, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) – Két szabadságharc, két kultusz (A Rákóczi szabadságharc és az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc)

* Fodor Gábor (történész, ELTE HTK Történettudományi Kutató Intézet) – Otthon az otthontalanságban. Rodostó és a magyar bujdosók

»Cum Deo pro Patria et Libertate«, azaz »Istennel, a hazáért és a szabadságért«

"EGY BŰNÖS VALLOMÁSA"

Munkács vára, Rákóczi gyermekkorának színhelye

Végül hadd idézzem II. Rákóczi Ferenc: "Egy bűnös vallomása" című önéletrajzi elmélkedésének rövid részletét, melyben mély Istenbe vetett hitéről, hazaszeretetéről és elkötelezett keresztény meggyőződéséről ad hiteles tanuságtételt:

„Zavar fog el, Uram és elpirulok, midőn születésedet s annak körülményeit megfontolom és a magaméra gondolok. Te Isten, teremtőm nekem és a mindenségnek, istállóban születsz, én meg palotában; te ökör és szamár közt szegény pásztorok körében, én — a por és a féreg a te színed előtt — udvarjárók nagy csődületében.

Az ifjú Rákoczi édesanyjával
Zrinyi Ilonával Munkács várában

Szülőid szegények, az enyimek fejedelmek; te szegénységben jössz a világra, én bőségben. De alázz meg Uram engem ennek felgondolásában is és cselekedd, hogy imádjam igazságban a te alázatosságodat és semmivé váljam a te szined előtt.

Hálát adok neked Uram első sorban azért, mert úgy akartad, hogy a te határtalan könyörületességednél fogva engem a semmiből életre híva, keresztyén szülőktől szülessem. Könyörültél és meghallgattad kéréseiket: mert bátyám halála után több esztendeig fiúgyermek nélkül szinte árván éltek, miután egyedül néném maradt életben…

Mióta elhagytam anyám méhét, ellenségeddé, de a nyomoruságok között is boldoggá tettél, mivel a semmiből, ó legfőbb jóság, a te ismeretedre elvezettél és majd azután a szent keresztség fürdője által megtisztitva a bűntől, melyben fogantattam, a te fiaid közé felvettél. Igy születtem Uram te néked, de jaj, hányszor haltam meg tenéked azután; mégis a te kegyelmed által történt, hogy engem, a halottat, a mint gyakran mondottam, feltámasztottál.

Rákóczi fejedelem 1699-1711 között
a magyar szabadságharc élén

Mit mondjak tenéked többet ezen állapotomról, a melyben értelmi és észbeli tehetségeim, a te isteni voltodnak képmása, melyet az emberre ruháztál, testem szük korlátai közé zárva, a te megismerésedre, ó Uram, éveken át képtelen és alkalmatlan volt.

Éltem, mintha nem volnék, boldogtalan a tudatlanságban, boldog a te meg nem bántásodban. Reménylem azonban, hogy nem tulajdonitandod vétkemül sirásomat és jajgatásomat, ámbár ezek a gyermeki türelmetlenségnek, méltatlankodásnak és valamennyire az engedetlenségnek jelei, a melyekből az emberi természet megromolva, saját tápláló szülőivel daczol. Ha mégis ezen zsenge koromban tégedet, legfőbb jómat megsértettelek, ne emlékezzél meg kérlek, az én tudatlanságimról!...

Rákóczi Ferencnek a törökországi Rodostóban
épült házának másolata a felvidéki Kassa városában

De fájlalom Istenem, azt, hogy nem emlékszem, vajjon szerettelek-e, ámbár tudom, hogy naponként imádkoztam, reggel és este. Egyedül te tudod tehát, hogy milyen voltam. Örvendek, ha volt bennem valami te néked kedves és fáj, ha valamiben veled ellenkeztem, vagy ellenedre tettem. Látod, ó Uram, mily zavaros mindannak képe és ábrázata, a mi velem gyermekségem kezdetétől történt!...

Nem tudtam ugyanis, hogy te minden helyen velem vagy; zsenge koromnál fogva gyarló természetem majd feledni akarta a multakat, majd ujabb könnyhullatással visszaidézte emlékezetembe azokat.

II. Rákóczi Ferenc kőkoporsója a
Kassai dóm altemplomában

Mert ezen természetszerű váltakozással szoktad, ó Isten, az emberi esendő természetet fentartani és nem is marad meg soha egy és ugyan azon állapotban, mivel a jó és a gonosz, a vigasztalás és a fájdalom, a kivánság és a gyönyörűség váltakozásai által szembetűnően természetes eszközökkel igazgatja az ő életét a te gondviselésed, melyet élő hit nélkül gyakran emlit, de kegyelmed nélkül nem ismer és nem bízik abban.

Ennélfogva nyomoruságokban türelmetlenné lesz, a jövendő ismeretét illetőleg kiváncsi, azt hivén, hogy ő az egyiknek és a másiknak is intézője. A kinek azonban élő hite van s hiszi, hogy te vagy mindeneknek teremtője és megtartója, és meggyőződik arról, hogy e két tulajdonságodnál fogva te mindenekről gondot viselsz, az az aggasztó események miatt sem nyugtalankodik: mert tudja, hogy azok a te hatalmadban vannak és nem az övében.

A Kassai Dóm ahol Rákóczi Ferenc kőkoporsója 1906 óta nyugszik

Hiszi, hogy Tőled jő minden jó s legfőképen az ő megtartása és azért szeret tégedet, és mivel szeret, jóságodba veti reményét; nem örvend ekkor a szerencsében, hacsak nem azért, mivel te adtad azt; lelki nyugalommal keresi mindig a te tetszésedet; hogy pedig megnyerje azt, kutatja és követi parancsolataidat.

Ó megszomorodottak vigasza, ha a te kegyelmed megtanitott volna akkor engemet ezekre, sokkalta jobban megvigasztalódtam volna általuk, mert már akkor felismertem volna, hogy csak jövevény vagyok e földön…"

Részlet: II. Rákóczi Ferenc: "Confessio Peccatoris / Egy bűnös vallomása" című, 1739-ben Hágában kiadott művéből. (https://adatbank.ro/html/alcim_pdf8648.pdf)

II. RÁKÓCZI FERENC RÖVID ÉLETRAJZA:

II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) a felvidéki Borsiban született 1676. március 27-én. Apja korai halála után anyja, majd mostohaapja, Thököly Imre mellett nevelkedett és vagyonos mágnásként a szabadságjogokért állt ki. 1694-ben feleségül vette Sarolta Amália hessen-wanfriedi hercegnőt.

II. Rákoczí Ferenc szülőháza a felvidéki Borsiban

1703–1711 között a kuruc seregek élére állt, majd 1704-ben erdélyi fejedelemmé, 1705-ben a „haza szabadságáért összeszövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé” választották. Célja a Habsburgok abszolutista törekvéseinek megtörése és Magyarország rendi jogainak visszaállítása volt.

A 1711-es szatmári béke után emigrációba kényszerült, Rodostóban halt meg, mint a magyar függetlenség szimbóluma. Mint magyar főnemes és erdélyi fejedelmeként (1704–1711) a Habsburg-ellenes szabadságharc (1703–1711) vezetője lett.

A szabadságharc veresége után (Szatmári béke, 1711) nem fogadta el az amnesztiát. Lengyelországban, Franciaországban, majd Törökországban élt. Nézd meg rövidített filmbeillő élettörténetét:

Az Égei-tenger partjainál található Rodostóban hunyt el 1735. április 8-án. Hamvait 1906-ban hozták haza és a kassai Szent Erzsébet-székesegyház altemplomába helyezték nyugalomba a hittel remélt feltámadásig. Művelt, Istenben hívő ember volt, ennek bizonyítéka hátrahagyott emlékiratai és politikai jellegű írásai (pl. Vallomások).

Immánuel! Velünk az Isten!

[DRMK]

Mikszáth Kálmán nyomában - 2026. március 9-11

 JÉZUS EZT MONDTA: PIHENJETEK MEG KISSÉ!

Budapesti lelkipásztorok csendesnapja Horpácson

Asztali beszélgetések fokuszában a hatékonyabb misszió állt

"Az apostolok visszatértek Jézushoz, és elbeszélték neki mindazt, amit tettek és tanítottak. Ő pedig így szólt hozzájuk: Jöjjetek velem, csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé! Mert olyan sokan mentek hozzá, hogy még enni sem volt idejük." (Márk 6,30-31)

A Budapesti Missziókerület baptista lelkipásztorai a Börzsöny hegység keleti hepehupás dombjai között megbúvó Horpácson tartották 2026. március 9-11 között tavaszi csendesnapjaikat.

A spirituális erőforrás alapja a buzgóságos imaközösség

Az elvonulás célja lelki épülés, egymás életének, örömeinek és gondjainak megismerése, közösség építés, gyülekezeti lelkipásztori hivatás nehézségeinek és örömeinek megosztása volt.

Megismerhettük a különböző gyülekezetek erősségeit és gyengeségeit, a jelen világunk viharos változásai között tapasztalt józan helyzetfelismerés és bölcs döntések bibliai kritériumait. Új missziós lehetőségek és kihívások áldásai és veszélyei is elemzésre kerültek a találkozó során.

A lelki továbbképzés centrumában a bibliai tanítás került 

Jó volt imádágságban és lelki énekekben Istent dicsérni és a jövőre vonatkozó missziós tervek megvalósításában Szentlelke vezetését kérni.

******************

Mikszáth Kálmán és családjának horpácsi kúriája

Miről híres a Nógrád vármegyei Horpács település. Itt található Mikszáth Kálmán híres magyar író emlékháza. Következzen egy Rövid ismertető Mikszáth kúria és kertje történetéről:

Mikszáth ősei, így dédapja, ükapja, valamint annak testvére a teológiát Wittenbergben és Jénában hallgatta, s nevelőként nemesi családokhoz jutottak be, majd Gömör, Nógrád és Sáros megyékben teljesítettek szolgálatot. Mikszáth apai felmenői felső-magyarországi lutheránus lelkészek voltak.

Mikszáth Kálmán dolgozószobája

Mikszáth a híres magyar író1906-ban költözött ide Horpácsra családjával együtt. A település határában görög stílusban épült nemesi kúriában rendezték be Mikszáth Kálmán emlékszobáját.

A fákkal sűrűn körbe nőtt bujazöld park közepén álló irodalomtörténeti emlékhely annak az írónak szól, amelynek célja a nagy anekdotázó, a kiváló parasztábrázoló, a felvidéki kisvárosok polgárait és a pusztuló társadalmi osztályt, a dzsentrik és a vármegyei urak tragikomikus világát nagyszerűen bemutató Mikszáth emlékének megőrzése a cél.

A múltszázadi nappali antik bútorzata 

Arra a Mikszáthra emlékezünk itt, aki prózában folytatta Arany munkásságát, aki átvette Jókai mesemondó hangját és mindezt ötvözte a mikszáthi derűvel és humorral. Az épületben az író bútoraival és egyéb használati tárgyaival berendezett emlékmúzeum található.

Mikszáth Kálmán szívesen meghallgatja a padjára ülő csendben elmélkedőket

A kúria helyreállított bútorai közül például itt van a gyümölcs- és állatmintákkal díszített ebédlőszekrény, a sokágú facsillár s több olyan képzőművészeti alkotás, köztük Szinyei Merse Pál Virágzó almafák című festménye, melyek egykor Mikszáth otthonának falát díszítették.

A földszintes, eredetileg eklektikus kúria 4 jón oszlopos épület főbejárata előtt egy karos lócán üldögélő Mikszáth-szobrot helyeztek el. A következő idézet tőle származik: „Sok földet bejártam, de mégis csak Nógrád tetszik legjobban: hegyeivel, völgyeivel, egyenesre nőtt fáival; itt úgy látom, a füvek zöldebbek, a virágok illata édesebb, mint bárhol másutt a világon. Még a felhő is mintha rózsaszínbe öltözne, amikor átsuhan fölöttünk… Ez az én igaz hazám”.

Immánuel! Velünk az Isten!

(DRMK) Fotó: MK + BudapestiBaptisták

Aliansz Teológiai Műhely - 2026. március 9.

NE SZÉGYELLD AZ EVANGÉLIUMOT!

A teológiai műhely előadói és résztvevői

"Ne szégyelld hát a mi Urunkról szóló bizonyságtételt, se engem, az ő foglyát, hanem szenvedj velem együtt az evangéliumért, Isten ereje által!" 2. Tim. 1,8

A budakeszi-i metodista gyülekezet temploma

A Magyar Evangéliumi Szövetség-Aliansz 2026. március 9-én tartotta meg "Teológiai Műhelyét" a Budakeszi Metodista Egyházközség templomában (Budakeszi, Rákóczi út 2.)

A teológiai előadások és forumbeszélgetések középpontjában ez az időszerű kérdés állt: "Hogy áll az evangélium ügye Magyarországon?" - Az előadóknak ezekre a személyes kérdésekre kellett válaszolniuk:

Dr Mészáros Kálmán az aliansz alelnöke

"Hogy látod ezt a saját életedben, környezetedben, egyházadban, gyülekezetedben? A világon valaha elhangzott üzenetek közül a legnagyszerűbb az Evangélium. Valójában nem is csak a sor legelejére illesztendő, hiszen különlegessége, egyedülállósága oly mértékben meghalad minden emberi képet és történetet, hogy külön kategóriába kell említenünk, melyben csak egyedül szerepel.

A konferencia résztvevői

Az Evangélium üzenete egyetemes. Mindig és mindenkihez szól. Elér és formál. A hívőket megerősíti, a nem hívőket megtérésre hívja. Ebben, elhívásunk szerint, nekünk is van feladatunk.

Valaki ezt úgy fogalmazta meg, hogy “a missziós parancs nem lett visszavonva!”. Ma is érvényben van Jézus Krisztus tanítványait mozgósító szava: "Menjetek, tegyetek tanítvánnyá minden népet!"

Figyelmes hallgatóság a metodista templomban

Meg kell tudnunk szólítani azokat is, akik távol vannak az egyháztól. Ehhez oda kell menni, ahol ők vannak. Ebben egyaránt szükség van az élő ige hirdetésére és a személyes beszélgetésekre. Ami éltet és megtart bennünket a szolgálatban, az az Úrral való közösség, személyes kapcsolat. Hozzá imádkozunk ébredésért, bőséges aratásért.

Ugyanakkor számos akadály is elénk kerül. A magunk soraiban is találkozunk merevséggel, tradicionalizmussal vagy fogyasztói mentalitással és a hallgatóság vágyait, igényeit megcélzó tanításokkal, amik sokakat félrevezetnek. Néhol elfogyó, elöregedő közösségeink vannak.

Szeverényi János az aliansz alelnöke

Ami reményt és gyógyulást hoz, az Jézus jelenléte az Egyházban. Ő a példánk abban is, hogy ahol élt, ahol volt, ott szolgált. A megoldás felé az visz bennünket, ha ma is Őt követjük és Benne bízunk teljes szívvel.

Tőle tanuljuk az egész embert elérő, holisztikus megközelítést. Ő ad vigaszt a gyászolóknak, és Ő küld bennünket a bajban lévők, szenvedélybetegek, depressziósok, fájdalmakkal élők támogatására,

a szegénységben, nyomorúságban élők megsegítésére, egymás, sőt az elleneink szeretetére.

Durkó István a baptista alelnök

Tőle tanuljuk a családi élet fontosságát – ahol minden elkezdődik – és ahol mindent újra lehet kezdeni. Milyen hatással van a hitünk és az életünk a következő generációkra? Találnak-e helyet, közösséget

a fiatalok a gyülekezeteinkben, amit a magukénak éreznek? Hogyan tudják átvenni az Evangéliumot?

Vannak-e nálunk szinterei ennek (pl. imaközösség, sporttábor, fotótábor, matek vagy angol korrepetálás...)? Hála az Úrnak, az Evangélium mozgásban van a fiatalok között. Részünkről az is fontos, hogy ne akarjuk őket belekényszeríteni a mi kultúránkba! Kell a forma, de a lényeg a tartalom. Kerüljön új bor az új tömlőkbe!" (Az előbbi mondatokat a Teológiai Műhely meghívójából idéztem)

Szuhánszky Gábor az
aliansz elnöke

Az előadók között volt Durkó István, a Magyarországi Baptista Egyház missziói alelnöke, Dr. László Virgil, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense, Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi egyház korábbi elnöke, Nemes Pál, a Dávid Sátora Gyülekezet lelkipásztora, Deák László, a Magyarországi Evangélikus Egyház esperese, a kispesti gyülekezet lelkipásztora, Bánki Lajos, a Budapest-Belvárosi Golgota Keresztény Gyülekezet | Calvary Chapel Hungary lelkipásztora.

A forumbeszélgetésbe és közösségépitő hozzászólásokba, valamint a különböző szolgálati területekért való imaközösségbe a jelenlévő egyházi és gyülekezeti képviselők is bekapcsolódhattak.

Horváth István az aliansz főtitkára

Az alkalmat Szuhánszky Gábor, az Aliansz elnöke vezette le. Az imaközösségre Szeverényi János Aliansz alelnök bátorította a résztvevőket. Horváth István Aliansz főtitkára hasznos információkat osztott meg a hazai és határontúli evangéliumi közösségek mindennapi nehézségeiről és örömeiról.

Dr. Mészáros Kálmán Aliansz alelnöke, a BTA rektora pedig az evangéliumi mozgalom jelentősebb történelmi eseményeit és személyes emlékeit emelte ki és mondott hálaimát a konferencia zárásaként.

Deák László evangélikus esperes

Álljon itt még az evangélium sürgető továbbadára vonatkozó bátorító, ugyanakkor mindannyiunkat felelősségteljes küldetésre felszólító igei figyelmeztetés:

“Kérve kérlek Isten és Krisztus Jézus színe előtt, aki ítélni fog élőket és holtakat; az ő eljövetelére és országára kérlek: hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással.

Mert lesz idő, amikor az egészséges tanítást nem viselik el, hanem saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük.

Metodista templom Budakeszin

Az igazságtól elfordítják a fülüket, de a mondákhoz odafordulnak. Te azonban légy józan mindenben, a bajokat szenvedd el, végezd az evangélista munkáját, töltsd be szolgálatodat.” 2 Tim 4,1-5

Immánuel! Velünk az Isten!

(DRMK)

Arany János és Kornya Mihály - 2026. március 3.

NAGYSZALONTÁRÓL SZÁRMAZTAK...

209 ÉVE SZÜLETETT ARANY JÁNOS - MAGYAR ÍRÓ ÉS KÖLTŐ

Kétszázkilenc éve született Arany János (1817. március 2-án) Nagyszalontán, a 19. század magyar költészetének központi alakja, a magyar nyelv máig utolérhetetlen mestere. A jubileum alkalmából március 2-án kezdődik az Arany János emlékév.

109 ÉVE HALT MEG KORNYA MIHÁLY - A MAGYAR BAPTISTA MISSZIÓ LEGDINAMIKUSABB GYÜLEKEZETPLÁNTÁLÓJA

Százkilenc éve halt meg Kornya Mihály (Nagyszalonta, 1844. február 28. – Bihardiószeg, 1917. január 3. ) a magyar baptista misszió legdinamikusabb időszakának meghatározó egyénisége. Gyakran nevezik parasztapostolnak illetve paraszt-prófétának is.

**************************

KI VOLT ARANY JÁNOS?

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgatag ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatónak választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában. (wikipedia.org/wiki/Arany_Janos)

****************************

KI VOLT KORNYA MIHÁLY?

Kornya Mihály portréja

Kornya Mihály 1844. február 28-án született Nagyszalontán Kornya Mihály és Kováts Katalin harmadik gyermekeként. Apja halála után, serdülőkorában a Patai-tanyára került, ahol Rozvány György – a szabadságharcból hazatért főhadnagy, ügyvéd – vezette a gazdaságot, így az irányítása alá került.

1863-ban „előléptették” négyes fogathajtó parádés kocsisnak. A tanyáról bekerült Nagyváradra. Több esetben is előfordult, hogy a kocsin Rozvány György mellett Arany János is ott utazott.

1865-ben a Nagyszalontától 10 km-re eső Geszten is dolgozott.

Ennek az az érdekessége, hogy ekkor a geszti földesúr nem volt más, mint Tisza Kálmán, aki később jelentős szerepet játszott a magyar történelemben. Kornya nem sokáig maradt ott.

Megelégelte a másnál való szolgálatot, és a saját lábára akart állni.

23 éves korában Nagyszalontán feleségül vette Pataki Zsigó Máriát. Az összeeskető lelkész Széll Kálmán, a költő Arany János veje volt. Házasságában hét gyermekük született, de csak ketten élték túl apjukat. Felesége 1890-ben meghalt.

Centenáriumi megemlékezés Gödöllőn

Második felesége egy általa megtért özvegyasszony, Tóth Máté Zsuzsanna volt. Kornya Mihály Lajos János puskaműves házánál ismerte meg a Biblia igazságait. Novák Antal bibliaárus révén hamarosan megtért.

Kornya Mihály megtért és Jézus Krisztus parancsára bemerítkezett feleségével együtt 1875. augusztus 26-án hajnali 3 órakor Gyulán a Fehér-Körös vizében Meyer Henrik által.

1877. november 11-én Nagyszalontán konferencia volt, ahova Meyer Henrik meghívta volt vasárnapi iskolai tanítóját, Johann Gerhard Onckent, az európai baptizmus atyját. Kornyára az Onckennel való találkozás nagy hatással volt. Ezen a konferencián felhatalmazták arra, hogy bemerítsen és úrvacsorát osszon.

Ezután Kornya missziós tervet készített, maga mellé vette útitársul Balog László nagyszalontai földművest, és elindult vele misszióútra. Földesen is megtörtént a Kornya által vállalt úttörés, aminek gyümölcseként többek között egy egyszerű földműves fiú, név szerint Balogh Lajos is megtért. 1889-ben Meyer Henrik kivitette őt is Hamburgba a baptista szemináriumba.

Kornya Mihály missziós területe a Magyar Alföld, Partium
és Székelyföld területén

Az 1878. évi statisztikai kimutatás szerint Budapesten 18 baptista volt, Kézsmárkon 19, Kolozsváron 2, Brassóban 4, Újvidéken 2, Nagyszalontán 21 stb. De ez a statisztikai adat teljesen téves, mert csak a Kornya és a Tóth-féle csoportot vették számba. Ezen kívül öt más csoportról is van tudomásunk.

Ezekkel együttvéve Nagyszalontán több hívő volt, mint Budapesten, Kézsmárkon, Kolozsváron, Brassóban és Újvidéken együttvéve. „Nem várt rá egy szervezett gyülekezet szószékkel, tagokkal, énekkarral, szekérrel, ebéddel, vacsorával, pihenőszállással. Sem faluban, sem városban. Előtte nem járt senki… neki magának kellett bevinnie az evangéliumot… A már megtermett búzát lehet idevinni, odavinni, raktárba tenni; de amíg nincsen búza, nincsen termény, nincsen »mag«, rengeteg fáradsággal kell megküzdeni.” (Kirner A. Bertalan) 1881. június 9-én Kornya Mihály első bemerítését végzi Fekete-Tót községben a Fekete-Körös vizében.

Ki lehetett baptista Kornyánál?

Bemerítés a Berettyó folyóban

Kornya szerint az, aki szorgalmasan járt gyülekezetbe, részt vett az imaórán és istentiszteleten, figyelte és olvasgatta a Szentírást, Jézus tanítását, és ehhez szabta magát. Ez volt a mérték. Erre nézve olyan elveket gyakorolt és kívánt, hogy aki három alkalommal elmaradt a gyülekezetből elfogadható indoklás nélkül, azt kérdőre kellett vonni s aztán meginteni, megfenyíteni, végül ki lehetett rekeszteni.

Aki pedig nem ment el egyszer a gyülekezetbe, annak az adakozást akkor is gyakorolnia kellett, a missziópénzt beküldte a gyülekezetbe. Az istentiszteletre rendes időben, Bibliával, énekeskönyvvel és tisztességes, szerény ruhába öltözködve kellett elmenni. A háznál reggel és este családi istentiszteletet kellett tartani imával, énekkel és bibliaolvasással.

A barátoknak és gyülekezetlátogatóknak, akik baptisták akartak lenni, ilyen irányba kellett mozdulniuk. A férfiaknak azonnal le kellett mondaniuk a dohányzásról, kártyázásról, káromkodásról, italozásról, kocsmázásról.

Megtérők sokasága vállalta a nyilvános hitvalló bemerítés keresztségét

A bemerítések általában úgy zajlottak, hogy előtte való vasárnap kivizsgálták a bemerítendőket a felvételt illetőleg. Aki nem tudott a bibliai tárgyú kérdésekre kielégítő feleletet adni, és nem tudta valamiképpen bizonyítani, hogy „új ember”, „megtért ember”, azt nem vette fel. A bemerítésekkel együtt új gyülekezetek születtek. Így amikor újra arra járt, már volt, aki fogadja. Télen a befagyott folyóvízen léket vágtak, és úgy merítettek be.

1892-ben eladott egy tehenet, és az árát elküldte télikabátra a két Hamburgban tanuló magyar baptista szeminaristának: Balogh Lajosnak és Udvarnoki Andrásnak, hogy meg ne fázzanak, mert Balogh Lajos levélben panaszolta, hogy kell a télikabát, mert nincsen, és fáznak.

Jubileumi megemlékezés Bihardiószegen

1893-ban a nagyszalontai tagnévsorában 133 személy található, ezek közül 45 tagot Meyer Henrik, 86-ot Kornya Mihály, a két utolsót pedig Tóth Mihály merített be, aki ezzel átvette a nagyszalontai gyülekezet vezetését. Ezután Kornya Nagyváradra ment.

1908–1909-ben a debreceni misszió alkalmával dr. Erőss Lajos református püspök hívatta magához. A püspök rosszallóan megkérdezte: „Miért vágja a sarlóját az én búzámba?” A beszélgetés végére közös nevezőre jutottak, és így Erőss püspöksége alatt Kornyának nem kellett mitől tartania, ha Debrecenben missziózott.

Az Igazság Hírnöke 1908. évi egyetlen évfolyama a missziómunkások eredményességéről készített összeállítást. 59 bemerítési esetet hasonlít össze, aminek a gyümölcse 891 bemerítkező, ezek szerint az első helyen Kornya Mihály állt 205 alámerítettel, utána második helyen Flórián György 69-cel és így tovább. A kimutatásból jól látszik, hogy a bemerítések közel egynegyedét Kornya végezte.

Kornya Mihály háza Bihardiószegen

1908. június 5-én Békésen találkozott Kornya Mihály, Meyer Henrik, Udvarnoki András, Balogh Lajos, Soós István és Brumár Mihály, hogy felosszák tíz körzetre az addigra már növekvő román gyülekezeteket, illetve munkaföldeket. Az Igazság Hírnöke a március 17-én Buttyinban tartott román gyűléssel, konferenciával kapcsolatban Kornya Mihályt a románok misszionáriusának említi, és a román megtértek számát néhány év alatt közel 5000-ben állapítja meg.

1913. október 2-án Kémeren újból osztani kellett a munkaterületet. Új munkásokat vontak be a misszióba. Itt tárgyaltak egy kerületi könyvtár felállításáról is.

1915–1917-ben, utolsó éveiben sokat betegeskedett, már a 70 évet is elhagyta. Az utolsó gyülekezet, amelyben megjelent és tagfelvételt is végzett 1916. augusztus 13-án, Szalárd volt. 1917. január 3-án Kornya Mihály meghalt.

Centenáriumi megemlékezés Gödöllőn

Kornya munkája több száz gyülekezetet és munkást eredményezett. Az 1882. évi gyantai bemerítéstől kezdve az 1916. évi fugyivásárhelyi bemerítésig kb. 350 bemerítésről tudunk. Ha egy bemerítésre átlag 30 embert számolunk, akkor az összes bemerítettek száma 10-11 ezer körül van.

1908-ban F. W. Simoleit berlini baptista prédikátor készített egy érdekes statisztikai kimutatást a baptista lelkek százalékban mért növekedéséről. 18 országot hasonlított össze, és az 1883–1907-ig terjedő időt nézte meg.

Ezek szerint: 1. Románia 21%; 2. Angolország 29%; 3. Nagy-Britannia, Írország 41%; 4. Svájc 46% … a legmagasabb százalékszámok: 15. Bulgária 352%; 16. Ausztria 404%; 17. Finnország 454%; és 18. Magyarország 2475%.

Az összeállítás Kirner A. Bertalan, Kiss Lehel és Mészáros Kálmán egyháztörténészek munkája alapján készült